Az állam szerepéről szóló vitákban fontos perspektívához jutunk, ha megállapítjuk, hogy bármilyen terület, ahol az állam beavatkozik, a verseny korlátozásához vezet.Ez minden területre igaz, legyen az oktatás, egészségügy, szociális ellátás, szabályozás, a rendvédelem, akár még törvény/szabály alkotás is.
Vizsgáljuk meg, miért igaz ez az állítás, mi ennek a hatása, illetve mely területeken lehet szükséges az állami szerepvállalás, és versenykorlátozás? Első lépésben tekintsük át, mi is az a verseny korlátozás.
Egy szabadpiaci környezetben a szolgáltatók egyenlő eséllyel indulnak, a fogyasztó pedig korlátozás nélkül válogathat a szolgáltatók között, és csupán annak a szolgáltatónak kell fizetnie, akivel megállapodott. Korlátozott a verseny, ha bizonyos szolgáltató valamilyen jogosulatlan előnyt élvez a többiekkel szemben (vagy fordítva, bizonyos szolgáltatók hátráltatva vannak ).
Ha az állam korlátozza a versenyt, azt a következő módszerekkel teszi:
- Betiltja a többi szolgáltatót, monopóliumot hoz létre (példa rá: nemzeti dohányboltok, szerencsejáték, törvényhozás, rendvédelem stb..)
- Saját szolgáltatást indít, miközben engedi a konkurencia működését is. A saját szolgáltatását viszont az erőszakos adószedéssel fizetteti meg, a fizetés kötelező, nem önkéntes. (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, nyugdíj takarékosság, biztonság, úthálózat stb.. )
- Bizonyos szolgáltatóknak támogatást ad, másokat büntet. Ide tartozik bármilyen állami támogatás (vagy EU-s pénz) pályázattal történő megszerzése is.
Most vizsgáljuk meg a következő kérdést: melyek a versenykorlátozás hatásai? Mi ennek a gazdasági illetve társadalmi következménye?
- Az innováció, vállalkozókedv csökkenése.
Ez a legerőteljesebb és legdurvább hatás. Itt arról van szó, hogy jóval kevesebbet fognak az emberek vállalkozni, ha úgy érzik, hogy nincs teljesen tiszta és szabad verseny azon a területen, amiben dolgoznának. Azaz a szolgáltatások, a termékek és áruk silányabbak és drágábbak lesznek a piacon. Ha kevesebb a vállalkozó és kevesebb a vállalkozókedv, kevesebb lesz az eredmény is.
- Akik vállalkoznak, azok közül sem a legjobb fog nyerni, terjeszkedni.
Ennek is egyértelmű a hatása: silányabb termékek/szolgáltatások drágábban.
- A hatékonytalan cégek jutalmazása – kallódó erőforrás.
Az igazságtalan verseny következménye, hogy sokan úgy járnak jól, hogy kevés értéket hoztak létre. Ennek a következménye, hogy valószínűleg nem végzik azt a maximális értékteremtő munkát, amit egy igazságos szabad piacon végeznének, akár egészen más tevékenységgel.
Mindezen erőteljes érvek mellett, sokan érvelnek az állam szerepének szükségessége miatt. Mivel az állam léte nem más, mint verseny korlátozás, valójában a kultúrába be vannak ágyazódva az állam versenykorlátozó mivolta melletti érvek.
1. Érv: A szolgáltatást állami beavatkozás nélkül nem tudná mindenki megfizetni. (Ezért az adófizetők pénzéből kell szolgáltatni, ingyenesen)
Ez a legerősebb érv, leginkább az egészségügy és oktatás témakörében szokták felvetni.
Ez ellen két erős ellenérvet lehet mondani: Ha tényleg lenne egy kör, akik nem tudnák ezeket a szolgáltatásokat megfizetni, akkor nem őket kellene inkább támogatni, mint az egész versenyhelyzetet felrúgni, a pazarló és hatékonytalan állami szolgáltatóval? A probléma nagy részét (hogy sokan nem tudják megfizetni), eleve a versenykorlátozás okozta. A szabad verseny jótékony hatásai után pedig a támogatásra szorulók köre jóval kisebb lenne.
2. Érv: nem jó, ha mindig az erősebbek nyernek. Ezért kell az állami beavatkozás.
Itt fontos megjegyezni, hogy azt, hogy ki nyer, a szabad piacon a fogyasztó dönti el. Az állami beavatkozás esetében pedig ebbe az állam is beleszól. Az első eset sokkal igazságosabb, mert az állam soha nem fog pártatlanul beleszólni a versenybe. Más oldalról, amikor bármilyen mértékben is beleszól, nem csinál mást, csak piacot vesz el a hatékonyabb vállalkozástól a hatékonytalanabb számára. Ez mindenki számára rossz (kivéve a hatékonytalanabb cégnek, illetve az adott cégben létező valamilyen állami érdekeltségnek).
Végül nézzünk meg egy ábrát, amit a Heritage Foundation készített. Ez az ábra az országok gazdasági szabadság indexét és a prosperitásukat hasonlítja össze. A gazdasági szabadság index nagyjából mutatja, az adott országban az állam mennyire szól bele a versenybe. Itt meg kell jegyezni, hogy az index által „free”-nek titulált országokban még jelentős az állam korlátozó hatalma.
CsZs