A Szabadság Filozófiája

Az elmúlt napokban ismét tanúi lehettünk, amint egy állami szervezet feladatkörének szinte minden aspektusában kudarcot vall, majd ezt arroganciával és hatalmaskodással tetézi. E cikkben azt fogjuk elemezni, hogy a látványos felsülések a rendszer tervezői számára egyáltalán nem problémák. A szervezet valóban kudarcot vallott, de ennek természete egészen más, mint a sajtóban megjelenő naív értelmezés, és azon messze túlmutat.

Természetesen a Magyar Úszó Szövetségről, és annak arrogáns vezetőjéről van szó. Az általános értelmezés az, hogy a Szövetség nem látja el a feladatát, mivel nem megfelelően támogatja az úszókat pénzzel és felszereléssel, szervezési problémák vannak, hivatali hatalmaskodás van, az úszók elégedetlenek, és ez előbb-utóbb az úszósport rovására fog menni. A haragos tömeg ezért a vezető lemondását követeli, és egyben a kormányt is hibáztatja, amiért egy ilyen komisszárt nevezett ki, vagy mert nem hívja vissza elég gyorsan. Az a baj ezzel az értelmezéssel, hogy a Magyar Úszó Szövetségnek soha nem voltcélja az úszósport működtetése, pláne nem az, hogy maguk az úszók elégedettek legyenek.

Az állam saját létét folyamatosan igazolni kénytelen, mivel csakis az emberek hallgatólagos beleegyezésével kaphat felhatalmazást az ország életének mind nagyobb szeletét irányítani. A legitimáció megszerzése rendkívül komplex és szerteágazó tevékenység, komplett osztályok dolgoznak rajta szerteszét az államigazgatásban. Ennek propagandának egy eleme a sportsiker. A magyar öntudatnak komoly százalékát teszi ki a négyévente hatalmas csinnadrattával körbehordozott Olimpiai Arany. Az államnak természetesen esze ágában sincs hagyni, hogy az érdem legalább részben ne az övé legyen.

Az olimpiai eredmény a magyar állam számára pontosan olyan PR esemény, mint a fúvószenekarokkal és zászlófelvonással celebrált állami ünnep, vagy a stadionépítés. Természetesen nem azt állítom, hogy az ünnepek és stadionok önmagukban károsak lennének. A probléma abból fakad, hogy az állam azokat propagandacélra, szavazatszerzésre használja. Egészen más mennyiségű, méretű és elhelyezkedésű stadion épül akkor, ha valóban koncertek, sportversenyek iránt érdeklődő nézők igényeit akarjuk kielégíteni, és egészen mások akkor, ha a televíziós szereplés, és a népszerűségi mutatók adják a kalkuláció alapját. Van ellenvetés? Az ünnepek kapcsán pedig, a karácsony nem államilag szervezett, és köszöni nagyon jól megvan így is. Az ünnepek a kultúra része, nem kell hozzájuk politikusi szónoklat és díszszázad.

Az úszáshoz sem kell sem szervezet, sem miniszteri/miniszterelnöki bábáskodás. Vannak tehetséges úszók, akiknek kell némi pénz, hogy ne kelljen kenyeret sütniük hajnalban, hanem edzeni tudjanak. Kellenek edzők, akikre ugyanez vonatkozik. Kell némi felszerelés. Ennél többre nincs szükség. Ennyit egyéni adományokból és szponzortámogatásból simán ki lehet hozni. Ám ekkor az aranyérem az úszó (és esetleg edzője) sikere lenne, meg egy kicsit azoké, akik adtak bele pénzt, akárha 500 forintot is. És persze senki nem akadályozhatja meg, hogy valaki büszkeséget érezzen, ha egy magyar áll a dobogón. Csak ebben a konstrukcióban az államnak nem jut semmi, márpedig arról szó sem lehet.

A Magyar Úszó Szövetség nem az úszók szövetsége, hanem az állam meghosszabbított karja. Abból a célból jött létre, hogy kisajátítsa az eredményeket, valamint beleszólhasson abba, ki indulhat a versenyeken, ki mit nyilatkozhat, milyen ügy mögé állhat be, kivel fényképezkedik, és így tovább. A Szövetségnek természetesen az is célja, hogy legyen felmutatható eredmény. Anélkül az egésznek nincs értelme. Hasonlóan az állattenyésztőnek az a célja, hogy a disznók nagyjából egészségesek és kövérek legyenek. Nem azért, mert érdekli a disznók közérzete, hanem mert arra megy ki az egész játék. A Magyar Úszó Szövetség feladata az, hogy négy évente produkáljanak aranyérmeket, közben pedig dísz legyenek a kormány kalapján. Hogy az úszók ehhez mit szólnak, az teljesen mindegy, kivéve, ha veszélybe kerülnek az aranyak. Akkor változtatni kell az úszótartás körülményein.

Az Úszó Szövetség vezetése valóban megbukott, de nem azért, mert az úszók nem elégedettek, hanem azért, mert balhé van. A feladat az volt, hogy dicsőséget, szavazatokat, alattavalói passzivitást kell szállítani. A balhé éppen az ellenkező hatást fejti ki: úgy tűnik, a vezetés nem törődik a néppel, és nincs a helyzet magaslatán. Hogy mi lesz a megoldás, azt én megmondani nem tudom. Elképzelhető, hogy a hullámok elcsitulnak, ahogy elcsitultak eddig is. Ám az is elképzelhető, hogy most jött el a pont, amikor látványos személycserékre és new deal-re van szükség. Van olyan, hogy egy rákosinak mennie kell, és egy kádárnak kell jönnie helyette.

Egyvalami azonban nem lehet. Olyan nem lesz, hogy az Úszó Szövetség az úszók érdekében cselekedjen. Pont ahogyan az sem lehet, hogy a gazda a disznók érdekében cselekedjen. Mi van, ha a disznó szabadságra vágyik, és persze arra, hogy ne vágják le? A gazda engedhet kisebb dolgokban, de a disznó fogvatartása és levágása nem lehet alku tárgya, mert a gazda számára az egész állattartásnak ez az egyetlen hozadéka. Az állam számára a versenysport egyetlen hozadéka kisajátított sportsikerből eredő legitimáció.

Akkor hát semmit nem lehet tenni ezen áldatlan helyzet felszámolására? De lehet, csak az elég munkás, és sok türelem kell hozzá. A kormány propaganda-műveleteit ki lehet éheztetni. A propaganda csak akkor működik, ha van rá vevő, hovatovább, a propaganda oka az emberi hiszékenység. A politikus nem teremti, hanem megtalálja a lehetőséget a manipulációra. Ha az emberek ráébrednek a valóságra, a manipuláció nem működik többé, a politikus kénytelen valami más propaganda-lehetőség után nézni. Ebből következik a megoldás is: következetesen képviseld és terjeszd az ismeretet, miszerint a kormány és az állam nem mi vagyunk. A kormány és az állam nem a nemzet, hanem csak egy szervezet. A kormánynak semmi hozzájárulása nincs a sporteredményekhez, csak vámszedője annak. Minden alkalommal, ha politikust látsz sportolóval pózolni, háborodj fel! “Micsoda pojáca, azt hiszi, attól lesz szimpatikusabb, hogy egy valóban tehetséges fiatal sportolóval mutatkozik! Nem szavazok rá! Sőt, levelet írok! Írok a facebook oldalára!” De ne csak magadban dühöngj, hanem mondd is el minél több embernek! Ha ez a gondolkodásmód elterjed, akkor és csak akkor lehet a parazita politikusokat kizavarni a versenysportból.