Budapesten járva nehéz nem észrevenni, milyen sok helyen zajlik (sajnos egyszerre) villamos pálya, felüljáró, híd és egyéb felújítás. A nagy igyekezet lehet a közelgő önkormányzati választások miatt, de nagy valószínűséggel a lejáró EU támogatási lehetőségek gyors „megszerzése” a fő motiváció. A közlekedési beruházások önmagukban hasznosnak tűnnek, de nyugodtan kijelenthetjük, a városlakók életének könnyítése mellett legalább akkora, ha nem nagyobb motiváció a pénzhez, megbízáshoz jutás a beruházást végző vállalkozások számára. És ekkor még teljesen jóhiszemű voltam, korrupció lehetőségével nem számoltam.
Miután az EU csatlakozást a magyar népnek annak idején a zsákmányszerzés logikájával, mint a nyugat javait megszerző modern kalandozást adták el a politikai vezetők, simán hülyének néznek, ha azt mondom, áldás ás átok egyszerre ez a beruházási forrásbőség, és lehet, hogy inkább átok, mint áldás. Természetesen annak én is tudok örülni, ha korszerűsödik a tömegközlekedés, javulnak az utak. Ha kényelmesebb lesz az egyetemi kollégium és liftet szerelnek az orvosi rendelőbe. Annak már jóval kevésbé, ha kihasználatlan és kihasználhatatlan középületek, a tetszetős gagyi kategóriába tartozó presztízs beruházások szívják fel a forrásokat.
Ennek a nagy beruházási boomnak két alapvető problémája van: egyrészt a támogatásoknak van önrésze, amit egy pénzhiányos önkormányzat csak felelőtlenül eladósodva tud letenni az asztalra. Másik, még nagyobb probléma, hogy fenntarthatatlan támogatásfüggőséget generál, olyan cégeket hoz létre és tart életben, amelyek piaci körülmények között aligha léteznének és el fognak tűnni a színtérről. Nem feltétlen azért, mert rossz szakemberek dolgoznak ott, hanem mert az igény, amit kielégítenek, nem valós. Nem, a magyar népnek valójában nincs szüksége ezekre a felújításokra, beruházásokra. Ha szükség lenne, lett volna rá, megcsináltuk volna magunknak. Amit azért érdemes megépíteni, mert EU támogatást lehet hozzá szerezni, az akkor is a piramis kategória, ha egyébként látszólag funkcionális építményről van szó.
(Szabó Gábor)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ralf 2014.08.09. 11:48:13