Másik lehetőség a görög sorstragédia, az örök körforgás:
- a despota alatt a nép fellázad, elkergetik
- a nép okul a tapasztalatokból, elhatározzák, hogy innentől közösen döntenek a fő kérdésekben, bevezetik a demokráciát
- közbejönnek bizonyos dolgok, ami miatt a rendszer szépen ismét diktatúrává válik (lassan, észrevétlenül, generációk alatt, avagy gyorsan, például egy háború fenyegetése miatt)
- a diktatúra egyre rosszabb, a népnek nincs vesztenivalója, ezért fellázad
Egyébként pont az ilyen tanulságok miatt gondolom, hogy a történelem és klasszikus irodalomnak az alapműveltség részét kell képeznie.
Az első részhez szólnék hozzá, mert mostanában hasonló dolgokon gondolkoztam, leginkább az amerikai elnökválasztás kapcsán:
A hatalom mindig is vonzza a gátlástalan embereket, egy idealista, az emberek jóindulatára alapozó rendszer szükségszerűen bukásra
van ítélve. Lásd a kommunizmust, ami csak papíron működött, de ott legalább ideális volt (most tegyük félre, hogy eleve egy agresszív rendszer volt, és a papíron ideális rendszer is csak a marketing volt)
Ahhoz, hogy egy választás ne fulladjon bohózatba, két dolog közül az legalább egyiknek kell teljesülnie:
- az induló politikusoknak legyen értékrendje, ezeknek legyen közös metszete a többi indulóéval. Ha ez teljesül, akkor van esély arra, hogy kialakuljon valamiféle fair play hozzáállás, ne a kiskapuk kereséséről és a csalásról szóljanak a választások. Nyilván minden üres hely egy lehetőség, ahova valaki be fog nyomulni, szóval egy ilyen rendszer előbb-utóbb kinevelné a saját gazembereit, aki szóban betartja a fair playt, sőt, ő az élharcosa a szabályok szigorú betartásának, miközben ő minden lehetőséget megragad a csalásra.
- a szavazók elég műveltek vagy tapasztaltak ahhoz, hogy ne lehessen őket szeméttel megetetni. Ezt vagy cenzussal lehet elérni (a humán szavazógépek kizárásával) vagy egy általános tudásszint kialakításával és fenntartásával.
Előbbi nyilván ismét utópia (mindig lesz olyan politikus, aki hangzatos szólamokkal bevonná a cenzus által kizártakat - amennyiben biztos benne, hogy ők rá szavaznának)
Utóbbi hatalmas utópiának tűnik, de normális oktatással, illetve egy olyan környezettel, amelyik megkívánja a mindennapi gondolkodást, lehetséges - ha az állam nem gondoskodik feleslegesen az emberekről, illetve nem szervezi ki magának a közösségek feladatát, azaz léteznek az államtól független közösségek, akkor a szavazókat nem lehet átverni populista szólamokkal.
Szerintem ilyen volt az Alkotmány születési korának Egyesült Államoka és a jelenlegi Svájc (persze, valahol rendőrállam, de rengeteg a népszavazás, és meglepően jó hatásfokkal utasítják el a versenyt csökkentő, tutujgató államot építő kérdéseket)
Nagyon nehéznek tűnik, ez egy állandó feladat.
Ronald Reagen pedig egy zseni volt, amikor ezt mondta (pontosan követve az alapító atyák szellemiségét): “Freedom is never more than one generation away from extinction. We didn't pass it to our children in the bloodstream. It must be fought for, protected, and handed on for them to do the same, or one day we will spend our sunset years telling our children and our children's children what it was once like in the United States where men were free.”
Más kérdés, hogy amikor ezt mondta, a neokommunisták éppen vették át a hatalmat a médiában és az egyetemeken. Persze lehet, hogy látta, és figyelmeztetésnek szánta.
"Ne zavarjon senkit, hogy ez homlokegyenest ellentmond mindennek, amit az oltásokról eddig tudtunk."
Az oltás az immunoglobulin M termelését segíti, ez viszont nem hagyja el a véráramot. Ezért az orr és tüdőnyálkahártyán a vírus továbbra is meg tud maradni, de a szervezetben mélyebben nem tud megtelepedni. Emiatt valószínűleg nem szűnik meg a fertőzőképesség, csak nagyon lecsökken.
Nincsen független sajtó. Minden nagyobb médiatermék veszteséges és csak azért marad talpon, mert öntik bele a pénzt, a propagandáért cserébe. És igen, ha a wikileaks azt mondja, Soros több, mint 100 EU parlamenti képviselőt pénzel - gondolom alapítványokon keresztül - akkor az úgy is van.
Csak most találtam rá a blogodra, de tetszik (már az arcképcsarnok is).
Szeretném megemlíteni, hogy a belső és külső kötvénykibocsátás mellett lézetik egy harmadik típusú államadósság kezelés is: az államadósság moneztizálása, pénzesítése.
Ez úgy történik, hogy a központi bank vesz a piacon egy államkötvényt (ami addig magánbefeketető kezében volt), és azért "frissen nyomtatott" pénzzel fizet. Ha a kötvényt megtartja annak lejáratáig, akkor az "eltűnik": nominálisan a kincstár kifizeti a névértéket a központi banknak, de a központi bank ugyanazzal a lendülettel vissza is utalja ezt az összeget a kincstárnak. Vagyis az államnak "ingyen" volt a kötvény névértéke: azt az összeget "ajándékba" kapta az állam.
Persze ennek a következménye az, hogy megnövekszik a pénzkínálat (money supply), ami inflációt jelent (a misesi értelemben). Ezért habár nagyon kényelmes eszköz a központi bank (és így az állam) számára, csak módjával alkalmazható. De létezik mint harmadik út a belső és külső kötvénykibocsátás mellett.
(És persze a központi bank végezhet fordított eljárást is: államkötvényt ad el a készletéből magánbefektetőknek, és az azért kapott pénzt "megsemmisíti". Ezzel csökkenti a pénzkínálatot [money supply] és így csökkenti a misesi értelemben vett inflációt. De persze ha ezek a kötvények magánkézben járnak le, akkor az államnak ki kell csengetnie a névértéküket.)
"A városok a teljes földfelület 2-3%-át teszik ki. Ennek ezerszerese tehát csak úgy képzelhető el, ha majdnem mindent, még az óceánokat is városokkal fedjük be, ráadásul felfelé és lefelé is terjeszkedve. Ami egyben azt is jelenti, hogy a természetes élőhelyekből csak mutatóban, vadasparkok vagy természetvédelmi zónák formájában marad valami."
Tengeri farmok.
Növénytermesztés mesterséges fénynél.
És nem biztos hogy a helyigény nem csökken, száz éve még kb úgy vélték hogy napjainkban is 4m körüli belmagasságú lakások lesznek.
" Részmunkaidő lehetséges, de napi tizenöt percre egészen biztosan nem érdemes szakácsot felvenni, hogy az egyetlen vevőt kiszolgálja...."
De igen. A wikipédiához hasonlóan hobbi-jelleggel van hagyománya japánban a minikocsmáknak/zugkocsmáknak, némelyik tényleg csak egy vendégnek elég helykínálatú.
"A leggyorsabban elfogyó elemek a nitrogén, kén és foszfor."
Apropó foszfor. Ez egyik legaggályosabb dolog. A foszfort ugyanis bányásszuk és a bányászható foszfát mennyisége véges. Összmennyiségben a következő 150-200 évben nem lenne gond, viszont földrajzilag nagyon egyenletlenül oszlik el.
"Az anyag nem vész el, tehát ha a talajból eltűnik, valahol máshol megtalálható."
Ez eléggé tudománytalan érv.
Ha nekem van egy kg foszfátom a kezemben, azzal sok mindent tudok kezdeni. Ha ez felhígul és 1 köbkilométer tengervízben van, akkor azzal semmit. Hiába 1 kg az 1 kg, de a második forma használhatatlan számomra.
A bolygóméretű klímamódosítás távolról sem ilyen egyszerű. Egy annyira brutálisan komplex rendszerrel állunk szemben, hogy ha a meg is tudnánk valósítani, akkor is halvány sejtelmünk sincs arról, hogy mit is csinálunk és milyen mellékhatásai lesznek.
Volt régen egy francia sci-fi (La Compagnie des glaces), aminek a háttértörténete az volt, hogy az üvegház-hatás elleni intézkedés túl jól sikerült, és jelenleg jégkorszak van. A világot vasúttársaságok uralják, akik a megmaradt kevés város közt páncélvonataikon járva élet és halál urai.
Szerintem a sci-fi írók nem azért kerülik ezt a jövőképet, mert nem erre van igény, hanem mert nem túl izgalmas háttér. Ez a fajta hurráoptimista világkép az 50-es, 60-as évek óta lerágott csont. Ebben olyan nagy drámákat nem tudsz belerakni.
És, hogy őszinte legyek, nem is tartom életszerűnek.
Sokkal plauzibilisebb jövőkép pl. az emberiséget járványok fogják tizedelni, mert az antibiotikumoknak köszönhetően a népessége jelentősen megnőtt, viszont közben az antibiotikumok elvesztették a hatásosságukat.
Vagy, hogy az éghajlatváltozás miatt Szibéria lakhatóvá válik és Kína lerohanja Oroszország ázsiai területeit.
@ingyenebed: "A társadalom hatékony működését nem csak erőszak útján, hanem önkéntes szerződéseken keresztül is meg lehet oldani"
Sztem "ingyenebed" mentőben fekvése is ehhez a problémához kapcsolódik. Az emberek egy része olyan (korlátoltan önző?) hogy a szerződések betartása náluk nem belső igény hanem külső megtorlástól való félelem eredménye.
hát nem tudom.
nem feltétlen örülnék neki, ha esetleg én feküdnék a mentőben és az életem azon múlna, hogy valami parasztnak épp van kedve betartani a nem tudom milyen szerződését a nem tudom kivel vagy sem.
ilyen esetben nem jön rosszul, ha egy olyan hatalom nyitja előttem az utat, amitől a paraszt összefossa magát.
@ingyenebed: Igen, zsarnokság.
Ennek a problémának sok fajta feloldása létezik, attól függően, hogy a mentős példánkat milyen mértékű állami környezetben helyezzük el. A társadalom hatékony működését nem csak erőszak útján, hanem önkéntes szerződéseken keresztül is meg lehet oldani. Ha csak magánegészségügyi biztosítók és magánkórházak léteznének, a velük kötött szerződések is tartalmazhatnak arra vonatkozó kitételeket, hogy ha úgy adódik asszisztálnod kell a tevékenységükhöz. Ez nekik is megéri és neked is. Szerződni pedig nem kötelező. Egy autópálya tulajdonosa is előírhat viselkedési normákat a területén. Onnantól eldöntheted, hogy használod-e azt az autópályát.
Itt ugye nem a mentő elengedése ellen, vagy annak helyessége ellen folyik az érvelés, hanem az erre való kötelezettség ellen. Mindenkinek meg kell engedni, hogy a saját elvei és értelme szerint élje az életét, így minden a logika és a felelősség mérlegére kerül és így a káros/költséges dolgok automatikusan kiszelektálódnak. Lehet valaki sokkal jobb megoldással áll elő a mentős problémára, mint mi, de nem tudja ezt prezentálni a kollektivista törvényeink miatt és így el sem tud terjedni a jobb megoldás.
"Mi a segítségnyújtás? A segítségnyújtás akkor történik, amikor valaki egy kellemetlen, kiszolgáltatott állapotba kerül, amiből önerővel nem, vagy csak nagyon nehezen tud kitörni."
Nekem nem kell a definícióba a "kiszolgáltatott állapot", az is elcsúszhat szubjektív irányba.
De lehet hogy csak azért mert nem követem a híreket eléggé,, nem veszem az áthallást...
@logikus4:
Vajon az álmodozik, aki logikusan alá tudja támasztani az érveit, avagy inkább az, aki kihátrál a számára már megdönthetetlen érvek elől? Én az utóbbira tippelnék... :)
@zombigyilkos: Elképesztően naiv és nemtörődöm elképzeléseid/elképzeléseitek vannak a világ működéséről. Bocs, de sajnálom az időt a további párbeszédre.
Lezárásként még annyit, hogy nagyon örülnék, ha a világ működőképes lenne az általad/általatok felvázolt módon. Sajnos sosem volt ilyen és nem is lesz.
Kellemes további álmodozást kívánok (minden irónia nélkül)!
"az uzsorásokról és a korlátlan kamatú személyi kölcsönökről mi a libertarianizmus véleménye?"
Semmi extra. Tudtad, hogy milyen kamattal adja a hitelt? Igen. felvetted? Hát vállald érte a felelősséget. Az állam dolga az, hogy a kötöttetek egy szerződést, akkor azt tartsátok be. Semmi több. Senki nem tart pisztolyt a homlokodhoz, hogy felvedd az ilyen kölcsönt. Ez a te dötnésed. A szocialista élősködő világ arra neveli az embert, hogy parazitaként éljen, meg mindig másokra kenje a saját baját, miközben önmagát áldozatnak tünteti fel. És eszében nincs vállalni a felelősséget önmagáért meg a tetteiért. A libertárianus rendszerben viszont felelősségtudó emberek maradnak, mert senki nem nyalja ki a kis seggüket, ha éppen rosszul döntenek.
"az emberek józan ítélőképessége egyeseknél erősen korlátozott"
Erre csak azt tudom mondani, hogy aki hülye, vessen magára. Ha átvernek egy rakás embert, akkor utána már a többiek tanulnak belőle. Ha meg nem, akkor így jártak. Ez ennyire egyszerű. Ha pedig neked nem tetszik, hogy átvernek másokat, akkor tegyél TE ezekért az emberekért. Ne mástól várd el, hogy megoldják azt a problémát, ami neked fáj. Oldd meg te, mert neked gond. Ha nem akarod, hogy átbasszák őket, akkor hívd fel a figyelmüket erre, tanítsd őket. De ne az én pénzemből védd őket, mert engem lehet, hogy nem érdekel, mert én mást tartok fontosnak. A kapitalizmus, a libertarianus rendszer felelősségre nevel. Önmagadért és embertársaidért. Nem mutogathatsz az államra, hogy az miért nem védi meg szegény idiótákat. Neked kell megtenned. Ha meg nem teszed, az azt jelenti, hogy számodra ők mégsem fontosak, ergo csak álszent képmutató voltál, mikor aggódtál értük. Hidd el, igazságos rendszer ez.
"történészek alighanem inkább a tudomány és a technika egyes vívmányait, no meg a kapitalizmus és intézményrendszerének fejlődését emelnék ki az okokat keresve"
Nagyon jó! Kapitalizmus! A libertariánus rendszer a kapitalizmus egyik formája. ;)
És igen, ezek kéz a kézben jártak. A kapitalista gazdaság segítette az intézményrendszerek fejlődését. Amelyek eleinte bizony egyéni kezdeményezések voltak, nem államiak. Gondolj akár csak a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttére. Avagy az első árvaházakra, iskolákra, stb. Nagyon sok közülük nem állami pénzből jött volna létre. A tudomány és technika fejlődését is a kapitalista gazdaság tette lehetővé leginkább. Megérte a találmányokra költeni, mert behozta az árát, ergo nyomták ezerrel az ilyen támogatásokat. És az állam sem szólt közbe, nem kavart be.
"a tudomány és technika fejlődése nem állt meg"
Nem mondtam, hogy megállt. Csak az üteme lassul.
"A márkák és a márkavédelem, a fogyasztóvédelem más kérdései is nehezen férnek össze a korlátlanul szabad piac elképzelésével"
Pedig működik. Ha hamisított terméket találsz, szólj róla másoknak. Senki nem tiltja meg. És onnantól attól a gyártótól nem vesz senki. De nyugodtan megfizethetsz (akár többekkel együtt is) egy szervezetet, amelyik felügyeli ezt. Nyugodtan kivehető a fogyasztóvédelem az állam kezei közül és átadható a fogyasztók kezébe. Eredetileg az állami fogyasztóvédelem is így indult - az emberek fizették, hogy védje őket. A baj csak az lett, hogy az is fizette, aki nem akarta, és emiatt nem figyeltek rá az emberek. Ha csak te meg pár haverod fizetnék a fogyasztóvédelem munkáját, hidd el, odafigyelnél, hogy rendesen végezzék a dolgukat. És máris véded a fogyasztókat. De ugyanígy működik a vásárlói szövetségek is, ahol a vásárlók eldöntik, hogy mely gyártóktól hajlandóak vásárolni. Amelyik gyártó be akar kerülni, az aláveti magát a szigorú követelményeknek meg az állandó ellenőrzésnek. És máris ki vannak szorítva az átverő emberek.
A szabad piac nem feltétlen nélkülözi a fogyasztóvédelmet. Csak egyéni szintre viszi. Akinek fontos valami, az majd tesz érte. Ha meg jó neked a hamisított méz, akkor edd azt. A te felelősséged.
Felelősségvállalás, ahelyett, hogy áldozatszerepet játszanánk meg másoktól várnánk el, hogy megoldják a gondjainkat.
Karvaly 2021.02.16. 09:32:47
- a despota alatt a nép fellázad, elkergetik
- a nép okul a tapasztalatokból, elhatározzák, hogy innentől közösen döntenek a fő kérdésekben, bevezetik a demokráciát
- közbejönnek bizonyos dolgok, ami miatt a rendszer szépen ismét diktatúrává válik (lassan, észrevétlenül, generációk alatt, avagy gyorsan, például egy háború fenyegetése miatt)
- a diktatúra egyre rosszabb, a népnek nincs vesztenivalója, ezért fellázad
Egyébként pont az ilyen tanulságok miatt gondolom, hogy a történelem és klasszikus irodalomnak az alapműveltség részét kell képeznie.
Bejegyzés: Csuka fogta világtalan
Karvaly 2021.02.16. 08:52:38
A hatalom mindig is vonzza a gátlástalan embereket, egy idealista, az emberek jóindulatára alapozó rendszer szükségszerűen bukásra
van ítélve. Lásd a kommunizmust, ami csak papíron működött, de ott legalább ideális volt (most tegyük félre, hogy eleve egy agresszív rendszer volt, és a papíron ideális rendszer is csak a marketing volt)
Ahhoz, hogy egy választás ne fulladjon bohózatba, két dolog közül az legalább egyiknek kell teljesülnie:
- az induló politikusoknak legyen értékrendje, ezeknek legyen közös metszete a többi indulóéval. Ha ez teljesül, akkor van esély arra, hogy kialakuljon valamiféle fair play hozzáállás, ne a kiskapuk kereséséről és a csalásról szóljanak a választások. Nyilván minden üres hely egy lehetőség, ahova valaki be fog nyomulni, szóval egy ilyen rendszer előbb-utóbb kinevelné a saját gazembereit, aki szóban betartja a fair playt, sőt, ő az élharcosa a szabályok szigorú betartásának, miközben ő minden lehetőséget megragad a csalásra.
- a szavazók elég műveltek vagy tapasztaltak ahhoz, hogy ne lehessen őket szeméttel megetetni. Ezt vagy cenzussal lehet elérni (a humán szavazógépek kizárásával) vagy egy általános tudásszint kialakításával és fenntartásával.
Előbbi nyilván ismét utópia (mindig lesz olyan politikus, aki hangzatos szólamokkal bevonná a cenzus által kizártakat - amennyiben biztos benne, hogy ők rá szavaznának)
Utóbbi hatalmas utópiának tűnik, de normális oktatással, illetve egy olyan környezettel, amelyik megkívánja a mindennapi gondolkodást, lehetséges - ha az állam nem gondoskodik feleslegesen az emberekről, illetve nem szervezi ki magának a közösségek feladatát, azaz léteznek az államtól független közösségek, akkor a szavazókat nem lehet átverni populista szólamokkal.
Szerintem ilyen volt az Alkotmány születési korának Egyesült Államoka és a jelenlegi Svájc (persze, valahol rendőrállam, de rengeteg a népszavazás, és meglepően jó hatásfokkal utasítják el a versenyt csökkentő, tutujgató államot építő kérdéseket)
Nagyon nehéznek tűnik, ez egy állandó feladat.
Ronald Reagen pedig egy zseni volt, amikor ezt mondta (pontosan követve az alapító atyák szellemiségét): “Freedom is never more than one generation away from extinction. We didn't pass it to our children in the bloodstream. It must be fought for, protected, and handed on for them to do the same, or one day we will spend our sunset years telling our children and our children's children what it was once like in the United States where men were free.”
Más kérdés, hogy amikor ezt mondta, a neokommunisták éppen vették át a hatalmat a médiában és az egyetemeken. Persze lehet, hogy látta, és figyelmeztetésnek szánta.
Bejegyzés: Csuka fogta világtalan
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2021.01.27. 12:01:42
Az oltás az immunoglobulin M termelését segíti, ez viszont nem hagyja el a véráramot. Ezért az orr és tüdőnyálkahártyán a vírus továbbra is meg tud maradni, de a szervezetben mélyebben nem tud megtelepedni. Emiatt valószínűleg nem szűnik meg a fertőzőképesség, csak nagyon lecsökken.
Bejegyzés: Csuka fogta világtalan
Geo_ 2018.05.01. 12:19:05
(Tudom, egy filozófiát nem kell, hogy zavarjanak a realitások. Nekem sem azért tecc az írás, mert le tudnám bontani a gyakorlatra.)
Bejegyzés: Az adócsökkentés mítosza
Pintér Krisztián 2018.05.01. 11:14:05
Bejegyzés: Az adócsökkentés mítosza
Geo_ 2018.05.01. 11:08:16
Vagy - jó esetben - a szubszidiaritás elve alapján a polgárok határozzák meg, hogy mi kerüljön állami szintre, amihez azután biztosítják a forrásokat.
Bejegyzés: Az adócsökkentés mítosza
megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2018.02.10. 03:08:01
Bejegyzés: Ne nézz hátra, jön a medve!
neoteny · http://word.blog.hu 2017.08.01. 13:29:15
Szeretném megemlíteni, hogy a belső és külső kötvénykibocsátás mellett lézetik egy harmadik típusú államadósság kezelés is: az államadósság moneztizálása, pénzesítése.
Ez úgy történik, hogy a központi bank vesz a piacon egy államkötvényt (ami addig magánbefeketető kezében volt), és azért "frissen nyomtatott" pénzzel fizet. Ha a kötvényt megtartja annak lejáratáig, akkor az "eltűnik": nominálisan a kincstár kifizeti a névértéket a központi banknak, de a központi bank ugyanazzal a lendülettel vissza is utalja ezt az összeget a kincstárnak. Vagyis az államnak "ingyen" volt a kötvény névértéke: azt az összeget "ajándékba" kapta az állam.
Persze ennek a következménye az, hogy megnövekszik a pénzkínálat (money supply), ami inflációt jelent (a misesi értelemben). Ezért habár nagyon kényelmes eszköz a központi bank (és így az állam) számára, csak módjával alkalmazható. De létezik mint harmadik út a belső és külső kötvénykibocsátás mellett.
(És persze a központi bank végezhet fordított eljárást is: államkötvényt ad el a készletéből magánbefektetőknek, és az azért kapott pénzt "megsemmisíti". Ezzel csökkenti a pénzkínálatot [money supply] és így csökkenti a misesi értelemben vett inflációt. De persze ha ezek a kötvények magánkézben járnak le, akkor az államnak ki kell csengetnie a névértéküket.)
Bejegyzés: Államadósság
Untermensch4 2017.06.23. 21:33:58
Tengeri farmok.
Növénytermesztés mesterséges fénynél.
És nem biztos hogy a helyigény nem csökken, száz éve még kb úgy vélték hogy napjainkban is 4m körüli belmagasságú lakások lesznek.
" Részmunkaidő lehetséges, de napi tizenöt percre egészen biztosan nem érdemes szakácsot felvenni, hogy az egyetlen vevőt kiszolgálja...."
De igen. A wikipédiához hasonlóan hobbi-jelleggel van hagyománya japánban a minikocsmáknak/zugkocsmáknak, némelyik tényleg csak egy vendégnek elég helykínálatú.
Bejegyzés: Futurizmus a gazdaságtan szemszögéből
Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2017.06.08. 08:00:23
Apropó foszfor. Ez egyik legaggályosabb dolog. A foszfort ugyanis bányásszuk és a bányászható foszfát mennyisége véges. Összmennyiségben a következő 150-200 évben nem lenne gond, viszont földrajzilag nagyon egyenletlenül oszlik el.
"Az anyag nem vész el, tehát ha a talajból eltűnik, valahol máshol megtalálható."
Ez eléggé tudománytalan érv.
Ha nekem van egy kg foszfátom a kezemben, azzal sok mindent tudok kezdeni. Ha ez felhígul és 1 köbkilométer tengervízben van, akkor azzal semmit. Hiába 1 kg az 1 kg, de a második forma használhatatlan számomra.
A bolygóméretű klímamódosítás távolról sem ilyen egyszerű. Egy annyira brutálisan komplex rendszerrel állunk szemben, hogy ha a meg is tudnánk valósítani, akkor is halvány sejtelmünk sincs arról, hogy mit is csinálunk és milyen mellékhatásai lesznek.
Volt régen egy francia sci-fi (La Compagnie des glaces), aminek a háttértörténete az volt, hogy az üvegház-hatás elleni intézkedés túl jól sikerült, és jelenleg jégkorszak van. A világot vasúttársaságok uralják, akik a megmaradt kevés város közt páncélvonataikon járva élet és halál urai.
Szerintem a sci-fi írók nem azért kerülik ezt a jövőképet, mert nem erre van igény, hanem mert nem túl izgalmas háttér. Ez a fajta hurráoptimista világkép az 50-es, 60-as évek óta lerágott csont. Ebben olyan nagy drámákat nem tudsz belerakni.
És, hogy őszinte legyek, nem is tartom életszerűnek.
Sokkal plauzibilisebb jövőkép pl. az emberiséget járványok fogják tizedelni, mert az antibiotikumoknak köszönhetően a népessége jelentősen megnőtt, viszont közben az antibiotikumok elvesztették a hatásosságukat.
Vagy, hogy az éghajlatváltozás miatt Szibéria lakhatóvá válik és Kína lerohanja Oroszország ázsiai területeit.
Bejegyzés: Futurizmus a gazdaságtan szemszögéből
2017.03.02. 12:06:38
Írtam januárban egy cikket. Mivel tudom, hogy elmélyülten foglalkozol kapitalizmus-antikapitalizmus témakörével, kíváncsi vagyok a véleményedre, meglátásaidra.
boszorkanyvadasz.blogspot.hu/2017/01/a-nem-letezo-osztalyharc.html
Bejegyzés: Az Állam Csak Versenyt Korlátoz
Untermensch4 2017.01.07. 11:35:02
Sztem "ingyenebed" mentőben fekvése is ehhez a problémához kapcsolódik. Az emberek egy része olyan (korlátoltan önző?) hogy a szerződések betartása náluk nem belső igény hanem külső megtorlástól való félelem eredménye.
Bejegyzés: A segítségnyújtás
ingyenebed 2016.12.25. 20:49:21
hát nem tudom.
nem feltétlen örülnék neki, ha esetleg én feküdnék a mentőben és az életem azon múlna, hogy valami parasztnak épp van kedve betartani a nem tudom milyen szerződését a nem tudom kivel vagy sem.
ilyen esetben nem jön rosszul, ha egy olyan hatalom nyitja előttem az utat, amitől a paraszt összefossa magát.
Bejegyzés: A segítségnyújtás
Schmidt Dávid 86 2016.12.22. 12:14:01
Ennek a problémának sok fajta feloldása létezik, attól függően, hogy a mentős példánkat milyen mértékű állami környezetben helyezzük el. A társadalom hatékony működését nem csak erőszak útján, hanem önkéntes szerződéseken keresztül is meg lehet oldani. Ha csak magánegészségügyi biztosítók és magánkórházak léteznének, a velük kötött szerződések is tartalmazhatnak arra vonatkozó kitételeket, hogy ha úgy adódik asszisztálnod kell a tevékenységükhöz. Ez nekik is megéri és neked is. Szerződni pedig nem kötelező. Egy autópálya tulajdonosa is előírhat viselkedési normákat a területén. Onnantól eldöntheted, hogy használod-e azt az autópályát.
Itt ugye nem a mentő elengedése ellen, vagy annak helyessége ellen folyik az érvelés, hanem az erre való kötelezettség ellen. Mindenkinek meg kell engedni, hogy a saját elvei és értelme szerint élje az életét, így minden a logika és a felelősség mérlegére kerül és így a káros/költséges dolgok automatikusan kiszelektálódnak. Lehet valaki sokkal jobb megoldással áll elő a mentős problémára, mint mi, de nem tudja ezt prezentálni a kollektivista törvényeink miatt és így el sem tud terjedni a jobb megoldás.
Bejegyzés: A segítségnyújtás
ingyenebed 2016.12.22. 09:59:05
a kresz kötelezően előírja, hogy le kell húzódnom a szirénázó mentőautó elől. akkor ez zsarnokság?
bár itt nem munkáról hanem a mozgásszabadságom korlátozásáról van szó. de a cél a segítségnyújtás.
Bejegyzés: A segítségnyújtás
pucros 2016.12.21. 11:51:43
Bejegyzés: A segítségnyújtás
Untermensch4 2016.12.20. 22:03:48
Nekem nem kell a definícióba a "kiszolgáltatott állapot", az is elcsúszhat szubjektív irányba.
De lehet hogy csak azért mert nem követem a híreket eléggé,, nem veszem az áthallást...
Bejegyzés: A segítségnyújtás
2016.09.16. 17:32:34
Vajon az álmodozik, aki logikusan alá tudja támasztani az érveit, avagy inkább az, aki kihátrál a számára már megdönthetetlen érvek elől? Én az utóbbira tippelnék... :)
Bejegyzés: Az Állam Csak Versenyt Korlátoz
logikus4 2016.09.16. 14:40:09
Lezárásként még annyit, hogy nagyon örülnék, ha a világ működőképes lenne az általad/általatok felvázolt módon. Sajnos sosem volt ilyen és nem is lesz.
Kellemes további álmodozást kívánok (minden irónia nélkül)!
Bejegyzés: Az Állam Csak Versenyt Korlátoz
2016.09.16. 11:32:26
Folyt.
"az uzsorásokról és a korlátlan kamatú személyi kölcsönökről mi a libertarianizmus véleménye?"
Semmi extra. Tudtad, hogy milyen kamattal adja a hitelt? Igen. felvetted? Hát vállald érte a felelősséget. Az állam dolga az, hogy a kötöttetek egy szerződést, akkor azt tartsátok be. Semmi több. Senki nem tart pisztolyt a homlokodhoz, hogy felvedd az ilyen kölcsönt. Ez a te dötnésed. A szocialista élősködő világ arra neveli az embert, hogy parazitaként éljen, meg mindig másokra kenje a saját baját, miközben önmagát áldozatnak tünteti fel. És eszében nincs vállalni a felelősséget önmagáért meg a tetteiért. A libertárianus rendszerben viszont felelősségtudó emberek maradnak, mert senki nem nyalja ki a kis seggüket, ha éppen rosszul döntenek.
"az emberek józan ítélőképessége egyeseknél erősen korlátozott"
Erre csak azt tudom mondani, hogy aki hülye, vessen magára. Ha átvernek egy rakás embert, akkor utána már a többiek tanulnak belőle. Ha meg nem, akkor így jártak. Ez ennyire egyszerű. Ha pedig neked nem tetszik, hogy átvernek másokat, akkor tegyél TE ezekért az emberekért. Ne mástól várd el, hogy megoldják azt a problémát, ami neked fáj. Oldd meg te, mert neked gond. Ha nem akarod, hogy átbasszák őket, akkor hívd fel a figyelmüket erre, tanítsd őket. De ne az én pénzemből védd őket, mert engem lehet, hogy nem érdekel, mert én mást tartok fontosnak. A kapitalizmus, a libertarianus rendszer felelősségre nevel. Önmagadért és embertársaidért. Nem mutogathatsz az államra, hogy az miért nem védi meg szegény idiótákat. Neked kell megtenned. Ha meg nem teszed, az azt jelenti, hogy számodra ők mégsem fontosak, ergo csak álszent képmutató voltál, mikor aggódtál értük. Hidd el, igazságos rendszer ez.
"történészek alighanem inkább a tudomány és a technika egyes vívmányait, no meg a kapitalizmus és intézményrendszerének fejlődését emelnék ki az okokat keresve"
Nagyon jó! Kapitalizmus! A libertariánus rendszer a kapitalizmus egyik formája. ;)
És igen, ezek kéz a kézben jártak. A kapitalista gazdaság segítette az intézményrendszerek fejlődését. Amelyek eleinte bizony egyéni kezdeményezések voltak, nem államiak. Gondolj akár csak a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttére. Avagy az első árvaházakra, iskolákra, stb. Nagyon sok közülük nem állami pénzből jött volna létre. A tudomány és technika fejlődését is a kapitalista gazdaság tette lehetővé leginkább. Megérte a találmányokra költeni, mert behozta az árát, ergo nyomták ezerrel az ilyen támogatásokat. És az állam sem szólt közbe, nem kavart be.
"a tudomány és technika fejlődése nem állt meg"
Nem mondtam, hogy megállt. Csak az üteme lassul.
"A márkák és a márkavédelem, a fogyasztóvédelem más kérdései is nehezen férnek össze a korlátlanul szabad piac elképzelésével"
Pedig működik. Ha hamisított terméket találsz, szólj róla másoknak. Senki nem tiltja meg. És onnantól attól a gyártótól nem vesz senki. De nyugodtan megfizethetsz (akár többekkel együtt is) egy szervezetet, amelyik felügyeli ezt. Nyugodtan kivehető a fogyasztóvédelem az állam kezei közül és átadható a fogyasztók kezébe. Eredetileg az állami fogyasztóvédelem is így indult - az emberek fizették, hogy védje őket. A baj csak az lett, hogy az is fizette, aki nem akarta, és emiatt nem figyeltek rá az emberek. Ha csak te meg pár haverod fizetnék a fogyasztóvédelem munkáját, hidd el, odafigyelnél, hogy rendesen végezzék a dolgukat. És máris véded a fogyasztókat. De ugyanígy működik a vásárlói szövetségek is, ahol a vásárlók eldöntik, hogy mely gyártóktól hajlandóak vásárolni. Amelyik gyártó be akar kerülni, az aláveti magát a szigorú követelményeknek meg az állandó ellenőrzésnek. És máris ki vannak szorítva az átverő emberek.
A szabad piac nem feltétlen nélkülözi a fogyasztóvédelmet. Csak egyéni szintre viszi. Akinek fontos valami, az majd tesz érte. Ha meg jó neked a hamisított méz, akkor edd azt. A te felelősséged.
Felelősségvállalás, ahelyett, hogy áldozatszerepet játszanánk meg másoktól várnánk el, hogy megoldják a gondjainkat.
Bejegyzés: Az Állam Csak Versenyt Korlátoz