Amint leszámolunk azzal az illúzióval, hogy akkor lesz jó élet, ha egy nárcisztikus félbolond helyett majd egy jóságos, bölcs varázsló ül a vezéri székben, akkor el kell kezdeni azon gondolkodni, mi az, amit a rendszertől függetlenül te magad meg tudsz tenni a jobb élet érdekében.
Ezek nagy része triviális: hozz létre kölcsönös segítségen alapuló kapcsolati hálót, egyáltalán menjél ki az emberek közé, barátkozzál. Képezd magad, tanulj idegen nyelveket, hogy ne legyél bezárva egy ország határai közé. Mindig legyen elképzelésed arról, mihez kezdenél, ha a jelenlegi munkahelyed megszűnne, és amit szakmádnak tekintesz, az többé senkinek se kellene. Ne szaladjanak el az igényeid, ne legyél egy költséges életforma rabja. Ne vegyél fel hitelt, ne szolgáltasd ki magad mások kénye kedvének, vagy általad nem kontrollálható körülményeknek.
Ne függjél mások jóakaratától, legyenek ezek a szüleid, főnököd, gurud. Ne hazudozz, vállald a hibáidat és tévedéseidet, ne legyél zsarolható. Legyél mobilis, keresd a lehetőségeket, de ne legyél mohó és spekulatív. Óvakodj az olyan emberektől, akik érzelmi függőségen keresztül uralkodni akarnak feletted.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.