Oké, rendben, fogadjuk el, hogy az állam sokat árt a magas adókkal, vámokkal és felesleges bürokráciával. De azért használ is, nemde? Például amikor hidat vagy autopályát épít, egyetemeket, kultúrát támogat. Még ha nem is a leghatékonyabban, de legalább jó dolgokra megy el a pénz, igaz? Nos, nem. Lássuk, miért.
A gazdaságtanban nincs lényegi különbség híd, személyautó és csirkemellfilé között. Mindegyik termék, előállításuk erőforrásokat igényel, cserébe valamilyen hasznuk van. Ugyancsak nincs különbség színház és hajvágás között. Mindkettő egy szolgáltatás, költsége és kereslete van. Minden dologra igaz, hogy akkor jön létre, ha van olyan ember, aki hajlandó érte annyit fizetni, amennyiért valaki hajlandó azt előállítani. Az olyan kijelentések, hogy egyik vagy másik objektíve fontosabb, vagy “társadalmilag” fontosabb, értelmetlenek, arrogánsak, vagy mindkettő. Bármely ember értékítélete pont annyit ér, mint bármelyik másiké. Ha én előnyben részesítek egy üveg whiskey-t, vagy egy mozifilmet egy színházi előadással szemben, az éppen olyan helyes választás, mint a fordítottja. Mindenki formálhat véleményt persze, ám ismerjük az idevágó örök bölcsességet.
Minden alkalommal, amikor fizetünk valamiért, lemondunk valami másról. Ha veszel egy szál kolbászt, akkor abból a pénzből már nem veszel tejet, hajvágást, színházjegyet. Az ember folyamatosan mérlegel, hogy a véges pénzét mire fordítsa. Úgy is el lehet képzelni, hogy mindenkinek a fejében van egy végtelen hosszú “bevásárlólista”, amin elöl a lakbér és a felvágott szerepel, lejjebb talán egy üveg bor, még lejjebb egy külföldi nyaralás, és valahol a nem is látható mélységben jacht, űrturizmus vagy saját étterem. Mindenki addig vásárol a listáról, amig a pénztárcája engedi. Ezenkívül a lista folyamatosan változik is. Mégpedig két okból: előfordulhat, hogy egy tétel ára változik, illetve előfordulhat, hogy kívánatosabbá vagy kevésbé kívánatossá válik számunkra.
Ahogy a gazdaság fejlődik, a dolgok egyre olcsóbban előállíthatók lesznek, az emberek jövedelme pedig egyre nő. Ha te gyártó vagy szolgáltató vagy, folyamatosan figyelned kell a bevásárlólistákat. Észre kell venned, hogy mikor jön el az ideje egy termék bevezetésének. Akkor van itt az ideje, ha elő tudod állítani olyan olcsón, hogy aztán árréssel továbbadva is elég sok embernek a bevásárlólistáján kerüljön a vonal fölé. Ha a helyzet megérett, a tőke mozgásba lendül, és valamilyen formában összehozza a keresletet a kínálattal. Ez éppenúgy igaz almára, mint hídra.
Amikor az állam adóforintokból épít valamit, biztosak lehetünk benne, hogy annak még nem jött el az ideje. Miért? Azért, mert a fentiek szerint akkor már elkezdődött volna az építkezés. Akkor már akadt volna nagybefektető, aki ezt választja a potenciális befektetések sokaságából. De nem akadt. Ez azt jelenti, hogy a világon szerte létező sokezer vagy éppen sokmillió potenciális befektető egyike sem gondolja azt, hogy jó ötlet.
Az állam büszkén avatja fel a hidat, stadiont. De soha nem mondja el, hogy hány millió embernek kellett emiatt egyet visszalépni a bevásárlólistján. Hány millió termék vagy szolgáltatás nem lett megvéve, mert a pénzből híd épült. Hány rúd kolbászt nem evett meg valaki, hány gyerek jár kicsit rosszabb iskolába, hány ember nem vett meg egy könyvet vagy színházjegyet, hány út nem lett felújítva, és hány ember halt meg elégtelen gyógykezelés miatt. Az állam gondoskodott róla, hogy az emberek ne kapják meg a bevásárlólistájukon előbbre szereplő dolgot, amit maguktól vettek volna, hanem helyette ugyanannyi pénzért egy hátrébb szereplő, nekik kevésbé fontos tétellel kell beérniük.
(Egy más alkalommal kifejtjük azt is, miként képes a szabad piac ilyen nagyságrendű beruházások kivitelezésére, mint egy híd vagy egy vasútvonal. Az a cikk elavult lesz a publikálás pillanatában, mert az ilyen nagyságrendű együttműködések szervezése terén az utóbbi tíz évben soha nem látott távlatok nyíltak.)
(Pintér Krisztián)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
sztd 2015.03.25. 14:46:20
A tévedés, hogy az állam olyasmire költ, amit mi magunk nem vennénk meg, tehát fölöslegesen szórja a pénzünket.
Ha pl. egy tűzoltó csak annak oltja el a házát aki fizetett a közösbe, akkor olcsóbb lenne? Nem valószínű.
A tűz átterjed, és a végén annak a házát is drága megvédeni, aki fizetne érte, és végül annak sem éri meg a tűzoltó.
Ezek a jelenségek működnek bizonyos határig a közbiztonság területén és az egészségügy területén is.
Pl. megfelelő biztonság nélkül nem tud működni a gazdaság. Ezt Afrikában sok helyen élőben lehet látni, és nem túl szívderítő.
A másik jelenség az innováció. Az innováció jelentős része származik az állami befektetésből. Hosszú távon magán-befektetés lesz belőle, de úgy indul, hogy a nagyon hosszú távra az állam ruház be. A híd még lehet, hogy nem éri meg, de, ha nem épül meg, akkor nem is fogja megérni később (ha lerombolják) újjáépíteni.
Pintér Krisztián 2015.03.25. 22:39:54
1. a legtöbb érv a szabad piac ellen tulajdonképpen azzal azonos, hogy "nem tudom, hogy tudná a szabad piac megcsinálni ezt". tedd fel komoly kérdésként, és akkor rossz érv helyett egy érdekes kreatív játék lesz belőle. legyél te a képzeletbeli tűzoltó / biztosító vállalkozó, és próbálj meg kitalálni egy működő modellt. amint az ember nyitott elmével közelít, hirtelen nem is tűnik annyira lehetetlennek a dolog.
megjegyzendő, hogy az első tűzoltó brigádok piaci alapon működtek, tehát mások már eljátszották ezt a játékot élesben.
2. mindig vedd figyelmbe a ceterus paribus elvet. vehetünk afrikai országokat működő állam nélkül, de vehetünk afrikai országokat működő állammal, ami még sokkal borzasztóbb. pár év polgárháború után, működőképes gazdaság nélkül nem lehet értelmes társadalom, állammal vagy anélkül.
3. az innovációra volt az az érvem, ugyebár, hogy annak megvan az ideje. hosszú távú befektetéseket is tud a piac csinálni, amint az idő eljött rá. lásd legújabb fejlemények űrkutatásban. amit az államok csináltak az 50-es évek óta, az mind szemétre való. amit a piac csinál a következő 20 évben, az valódi fejlődés.
sztd 2015.03.26. 16:09:08
Azt gondolom, hogy a tűzoltók valóban eleinte szabad piaci elven léteztek, de az az érzésem, hogy most már nem léteznek úgy, és ennek jó, minden bizonnyal eredményességi oka van.
Az egészségügyben még inkább el tudok képzelni szabad-piaci működést állam nélkül, de az eredmény drágább és rosszabb az államinál. Nyilván a vegyes kivitelezés lehet a jó út, de állam nélkül vegyes sem lehet.
Az űrkutatás jó példa. Állam nélkül nem létezne a szabad piaci sem. A NASA lehet, hogy kevésbé hatékony, de kétlem, hogy a SpaceX állami pénz nélkül idáig élt volna, és fel sem merül, sem az üzlet, sem a technológia ha nincs az az ötven év, amíg idáig eljutottunk.
Ennyire azonban nem kell messzire menni, mivel egy netes felületen vitatkozunk amelyik előbb-utóbb talán létezhetne állam nélkül, de mostanra még valószínűleg nem.
A gazdasági kérdés szintén egyszerű. Valamilyen (ha nem is a világ többi országa, de de facto létező) állam nélkül gazdaság sem működik. Amint előállna valami jószág, attól kellene félni, hogy eltulajdonítják. Ha ettől félünk, akkor vagy felfegyverkezünk, ami egyedül elég korlátozott lehetőség, vagy beállunk egy fegyveresen védett csapatba. Ahhoz, hogy a csapaton belül ne járjunk ugyanúgy szabályok kellenek, és kellő erő a csapatban, hogy ezt kikényszerítse. Ennek létrehozásával el is jutottunk az államhoz.
Pintér Krisztián 2015.03.26. 17:19:53
sokkal világosabbak lennének a gondolataid, ha nem a kívánt végeredményből indulnál ki, és ahhoz keresnél érveket, bármilyeneket. hanem valóban feltennéd a kérdést: hogyan alakul ki internet-szerű valami szabad piacon? hogyan alakul ki űrutazás szabad piacon? hogyan alakul ki tulajdonvédelem szabad piacon? ha ezeket a kérdéseket kreatívan próbálod megválaszolni, máris nem tűnnek olyan nehéznek.
sztd 2015.03.26. 18:10:32
Vegyük a tűzoltós esetet. Én is hallottam arról, hogy eleinte szabad piaci módon akarták megoldani, de a dolog úgy folytatódott, hogy a hatékonysághoz az kellett, hogy mindenkinek eloltsák a tüzét. Ahhoz, hogy mindenkinek eloltsák a tüzét, mindenkitől be kellett szedni a pénzt, az viszont adó-szerű intézkedés formájában lehetséges.
Amiért a kifogásolt szavakat használtam, az az, hogy végső soron ezt nem a saját szememmel láttam/ kutattam ki, hanem elmondta valahol valaki, és elhittem neki, de nem volt (és valószínűleg nem is lesz) alkalmam erről személyesen megbizonyosodni.
Az utolsó bekezdés nem a kívánt végeredményből indult ki.
Abból indult ki, hogy ott vagyunk a semmi közepén, és másokkal maximum cserélhetem a dolgokat, de nem függünk egymástól. Elvben ilyenkor szabad a piac.
Hogyan érem el, hogy (ha kedve támad), ne elvegye tőlem a dolgot, hanem elcserélje?
Ettől függetlenül ebben az esetben a végeredményből azért nem hiba kiindulni, mert a végeredményt ismerjük a legbiztosabban. Az államok kialakultak, megvívták a maguk létjogért való harcát a történelemben, és végül valamikor a 16-17. század végére eldőlt, hogy mindenhol hatékonyabbak és jobbak, mint azok a csoportok, ahol nincs állam. Ha eltekintünk a Mátrix című film világképétől és hasonlóktól, akkor ez az egyetlen, amit biztosan tudhatunk, ebből ki lehet indulni, és hibásnak kell gondolnunk azt a gondolatmenetet, amely másra következtet. (Abban persze tévedhetünk, hogy hol a hiba a gondolatmenetében.)
Pintér Krisztián 2015.03.27. 18:53:21
minden ilyen esetben fel szoktam hozni a kenyérsütés példáját. ha megpróbálod felmérni, hogy mennyire bonyolult a kenyérpiac, megfájdul a fejed. rengeteg és rengeteg féle pékség van, nagy üzletek maguknak is sütnek, éttermek is, ráadásul van kenyérliszt és kenyérsütőgép piac is. végtelen számú szolgáltató, szállító, viszonteladó és végtelen számú szerződés. mégis műküdik mindenféle segítség nélkül.
de a tűzoltás az nem. miért nem? honnan jönnek azok a kategorikus kijelentések, hogy "az kell, hogy mindenkinek stb". miért kell az? miért biztos az, hogy még ha kell is, azt nem lehet szabad piacon előteremteni? nem nekem kell megmutatni, hogy lehet. neked kell megmutatni, hogy valamiért ez egy olyan különleges dolog, amire a szabad piac nem képes.
és figyelmeztetlek, hogy valami jó erős érveléssel állj elő, mert azt kell valahogy eladnod nekem, hogy jobban járok a politikusokkal és rendőrökkel.
arra is figyelmeztetlek, hogy ha pedig a történelmet választod az érvelésed terepéül, ott is megalapozott tényeket kell előhozi. az nem jó, hogy "mivel mindenütt kialakult, hát akkor kell". ugyanis nagyon nagyon sok dolog volt már a történelemben, ami egy ideig mindenütt volt, majd megszűnt. hogy mást ne mondjak, a demokrácia egyszercsak felváltotta a monarchiát. mondhatták volna a királyok, hogy azért kell király, mert eddig is mindig volt?
sztd 2015.03.29. 14:48:46
Az, hogy ezt tudjuk, a tapasztalat eredménye, és igaz, hogy ezek a tapasztalatok változhatnak, de most még nem változtak meg.
Analóg példa a gravitáció (ami szintén nem a kutatási területem). Newton óta tudjuk, hogy létezik, tippek ugyan vannak, de lényegében azóta sem tudjuk, hogy miért létezik, és valóban nem tudjuk, hogy mondjuk holnap délben nem fog-e megszűnni.
Mégis tudjuk, hogy eddigi tapasztalataink alapján lehet (és egyébként érdemes is) számolni vele. Ez azonban nem logikus érvelés, a logika csak a múltra vonatkozóan használható.
Az, hogy a 15. századig léteztek olyan társadalmak, amik nem szerveződtek állammá, megalapozott tény, ahogy az is, hogy ezek (most a mongol világbirodalomra kell gondolni) olyan erősek vagy éppen erősebbek voltak, mint más területeken az állammal rendelkező társadalmak. Utána azonban ezek a társadalmak nem voltak képesek a technikai fejlődést befogadni, és ezért alulmaradtak az államokkal szemben.
Az egy félreértés, hogy nekem kellene megmutatni, hogy ezekre a szabad piac nem képes! Miért kellene? Államilag működik, ez már evidencia, azt, hogy piacilag működik-e (tartósan) mutassa (vagy cáfolja) az, akit ez érdekel. Aki ezt bizonyítani akarja, annak kell előjönni az érveléssel, nem a többieknek, hogy miért nincs igaza.
Ha azt mondom, hogy valakinek bizonyítania kell azt, hogy ő is az oxigén miatt lélegez levegőt, akkor ezt meg fogja tenni? A többség szerintem nem. Ha ezt felvetném, akkor nekem kellene bizonyítani, hogy az illető igenis nem az oxigén miatt lélegez, hanem mondjuk a Nitrogént vagy az argont használja.
Az államnak pedig végképp nem kell logikaileg érvelnie. Konkrét fizikai ereje van arra, hogy keresztül vigye az akaratát, ahol pedig nincs (Pl. Irak vagy Nigéria), ott annak a szabályai érvényesülnek, akinek a betartásukhoz van ereje. Meg lehet próbálni nem eltűrni, és meg lehet nézni az eredményt.
Elég, ha a döntő többség ezt elfogadja, a maradéknak, már nem kell.
Untermensch4 2015.12.29. 19:06:22
Ha jól használom a kifejezész akkor a tűzoltás a honvédelemhez hasonlóan nagyon rugalmatlan. Amikor nincs rá szükség akkor túl drága ("Hány lélegeztetőgépet/éhező gyereket lehetne venni egy tank/tűzoltóautó árából?") amikor viszont ég a ház akkor az előtte türelmesen ácsorgó tűzoltó egészen megközelítőleg addig emelheti az árat amíg nem haladja meg a még el nem égett maradványértéket. Meg piaci alapon az is felvetődhet hogy ég a szomszéd háza aki ki is hívja az általa előfizetett privát tűzoltókat. Közben azonban kel némi (az évszaknak és az uralkodó széliránynak megfelelően várható) szellő és egy parázs felgyújtja az én házamat is. A tűzoltókra kéne verni a balhét mert még nem oltották el a tüzet (sőt, kontraproduktívak hiszen mióta megjöttek már egy helyett két ház is ég)? Vagy arra akinek a háza ég hiszen az ő háza tehát az ő tüze, attól hogy ő oxidál meg minden, az én tulajdonomat még nem kéne rongálnia...
Másrészt az állam nemlétére van egy-két halott anarchista próbálkozás a XX.sz első feléből (spanyoloknál, ukránoknál) ahol a nemállamos területeket viszonylag csekély erőfeszítéssel ledarálták államok. Másrészt a szomáliához hasonló helyeken évek óta megfigyelhető hogy az államnélküliség nem feltétlenül a te érvelésed szerint (pár év polgárháború után...) nem működik hanem az ember alapvetően önző és erőszakos tehát ha nincs egy vitathatatlanul túlerőben lévő szereplő (az állam a plexiálarcos rendőrökkel) akkor saját érdekében mindenki fegyverkezni kezd. Ezt vallási-erkölcsi megfontolások tompíthatják de a legalapvetőbb "természetjog" a túlerő joga. Lenyűgözően univerzális.