Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

sok egyéb tartalom a fb oldalunkon! facebook.com/szabfilo

2016.06.06. 19:29 Pintér Krisztián

A marihuána legalizálása ellen

marijuana.png

Igen, tudom, hogy tudod, hogy ez egy szenzacionalista, kattintásvadász cím, de ígérem, hogy ki fogunk lyukadni valahova, és annak kevés köze lesz kábítószerekhez.

A kérdés sokszor úgy merül fel, hogy legalizáljuk-e a rekreációs drogokat, vagy azok közül valamelyeket. Ez a megfogalmazás azonban nem igazán segíti a megértést, nem igazán világítja meg a kérdés moralitását. A morális törvények függetlenek az írott törvényektől. Az nem döntés kérdése, hogy mi erkölcsös és mi nem. Tévedni persze lehet, meg lehet évszázados tévedéseket meghaladni is. Az erkölcs felfedezése olyasmi, mint a matematika vagy filozófia fejlődése. Hiába van benne az összes lehetséges tétel egy matematikai elmélet axiómáiban, azokra mégis egyesével kell rábukkanni.

1 komment

Címkék: jog szabadság állam morálfilozófia


2016.04.18. 19:50 Pintér Krisztián

A bizarro kapitalizmus

A képregényben a bizarro világ a rendes világ groteszk kifordítottja. A hős a bizarro világban gonosz, és a gonosz hős. Aki emitt józan gondolkodású, az ott őrült. Milyen lehet egy ilyen bizarro világban élni? A szomorú helyzet az, hogy képregényen kívül is létezik bizarro világ, és mi bizony abban élünk. A politikai rendszer, amit progresszív szociáldemokrácia néven ismerünk, nem más, mint bizarro kapitalizmus, amely sokmindenben hasonlít a szabad piaci kapitalizmusra, de csak mint annak groteszk kifordítottja.

1 komment · 1 trackback

Címkék: politika demokrácia állam


2016.02.29. 19:29 Pintér Krisztián

Államadósság

Az államadósság tulajdonképpen egy nagyon egyszerű koncepció: az állam úgy akar költeni, hogy a pénzt nem akarja adó formájában beszedni, ezért kölcsön kér valakitől. A kölcsönt persze nem ingyen kapja, hanem kamatért cserébe. Hangsúlyozandó, hogy az állam ebben a kontextusban (és amúgy általában is) az állam szerveit jelenti, úgy is mint parlament, kormány, minisztériumok, rendőrség, stb. Az állam nem az ország, és nem is az ország lakóinak összessége.

Formailag az állam hitelfelvétele néha nagyon másként néz ki, mint ahogy mi, egyszerű járókelők csináljuk. Az állam jellemzően fix lejáratú kötvényt bocsát ki, amit nagybefektetőknek elárverez. Kamatot pedig úgy fizet, hogy a kötvényt névérték alatt adja el, de lejáratkor névértéket fizet. Hogy mennyivel névérték alatt, az az árverésen dől el. Ez azonban a lényeget egyáltalán nem érinti. A végeredmény az, hogy valakik pénzt adnak az államnak azért, hogy később többet kapjanak vissza.

Az államadósság oka

Politikus beszédben az államadósság többnyire a szárazsággal vagy marhavésszel rokon fogalom, ami sújt minket, és védekeznünk kell ellene. Józan paraszti ésszel azt gondolná az ember, hogy az adósság nem történik magától.

8 komment

Címkék: adózás állam propaganda gazdaságtan


2016.02.16. 14:21 Pintér Krisztián

Miért jó választani két egyformából

directions.png

"Mire megyünk azzal, hogy más munkahelyre mehetünk dolgozni, ha egyszer mindenhol pont ugyanúgy kizsákmányolnak?" - hangzik a kérdés. Szabadságunk illuzórikus, úgyis a tőkés mondja meg, mennyi a bér. Nézzük meg alaposabban, miért jó nekünk mégis egy ilyen választási lehetőség.

1 komment

Címkék: szabad piac gazdaságtan


2016.01.20. 22:48 Pintér Krisztián

Iskola a szabad társadalomban

65535-female-teacher_1.png

Tegyük fel, hogy egy szabad társadalomban élünk, és én elhatározom, hogy nyitok egy iskolát. Van is egy alkalmas épület a birtokomban. Kisuvickolom, telerakom paddal meg táblával, kiteszem az “Iskola” táblát, és kész. De vajon lesznek-e tanulóim? 

Nem. Nincs a világegyetemben egyetlen szülő, aki a gyerekét ilyen alapon hozzám küldené, főleg ha még pénzt is akarok kérni érte. Ahhoz még sokat kell tenni. Így hát készítek tantervet. Készítek egy nagy részletes leírást arról, mit akarok tanítani, és arról is, hogy milyen módszerrel. Valamint arra is kitérek, hogy milyen nevelési módszereket és irányelveket szándékozok megvalósítani. Lesz-e sarokba állítás, lesz-e feketepont, és így tovább. Jönnek-e a tanulók már?

2 komment

Címkék: praktikus anarchia


2016.01.04. 18:20 Pintér Krisztián

Modern mítoszok

unicorn.png

A Burger King a közhiedelemmel ellentétben nem egy cég, főleg nem jogi személy, hanem egy mítosz. Ez elég unalmasan hangzik, azért előre vetítem, hogy nemsokára szó lesz idegen lényekről és titokzatos parazitákról is.

De nézzük először a Burger Kinget. Persze, hogy van a cég mögött egy sor szerződés, cégbejegyzés és egyéb mindenféle papír. Szerepel egy sor adatbázisban, van tulajdonosa, van arculata, logoja, menüje, számos boltja, stb. De ezek csak formaságok, a cég igazi lényege az, hogy egy nagy csomó ember számára ad egy viselkedési és gondolkodási keretet. Van közöttünk, emberek között, egy megállapodás, egy íratlan szabály vagy hagyomány, hogy ha például megnyílik egy helyiség, és azon a Burger King cégére lóg, akkor oda bemenve az ismert szendvicseket lehet majd venni. Vagy például ha az embert felveszik egy ilyen helyre dolgozni, akkor ott salátát kell vágni, húst sütni, miegymás, és azért fog kapni pénzt. A pénzre bizton lehet számítani, mert lesz, aki bemegy oda, és szendvicset vesz.

A Burger King nem más, mint egy mítosz, ami meghatározza, hogy mit tehetünk és mit várhatunk. Egy mítosz, ami segít megszervezni független egyének, dolgozók, beszerzők, vezetők, tulajdonosok és éhes emberek együttműködését. Az egész emberi civilizáció ilyen mítoszok sokasága. Mítosz az összes elv, morál, vallás, törvény, az intézmények, az országok, stb. A Burger King nem létezik semmivel sem inkább, mint Zeusz vagy az erdő szellemei. A létezésének egyetlen eleme az, hogy meghatározza, mi, emberek, hogyan viselkedünk és viselkedhetünk.

3 komment

Címkék: politika állam propaganda


2015.10.20. 13:18 Pintér Krisztián

Együtt élni a dezinformációval

Az egykori (és azóta átnevezett) KGB tevékenységének csak kisebb része volt a kémkedés. A fő tevékenység a pszichológai hadviselés (активные мероприятия, active measures) volt. Ennek során felkutatták azokat a véleményeket, szervezeteket, személyeket amik és akik vagy már eleve szovjet érdeknek megfelelő tevékenységet folytattak, vagy pedig korrumpálhatók voltak. Ezek számára pénzt és támogatást nyújtottak. Ugyancsak felkutatták a nemkívánatos mozgásokat, személyeket, amiket aztán a rendelkezésre álló eszközökkel igyekeztek megsemmisíteni vagy gyengíteni. A módszer annyira hatásos, hogy komoly mértékben meghatározta a Szovjetunió megítélését. Ezentúl pedig véres forradalmakat is sikerült a világ több pontján kirobbantani, a civilizációt évtizedekre visszavetve.

Lévén a Szovjetunió meghosszabított keze, Magyarország sem volt mentes az ilyen manipulatív tevékenységtől. Az egykori (azóta átnevezett) állambiztonság fő feladata itt sem a kémkedés és megfigyelés volt. Az állambiztonság lényegében eggyé vált egy üzletemberekből, újságírókból, döntéshozókból álló elittel, amely külföldön képviselte az országot, többek között megteremtve a legvidámabb barakk mítoszát (amit azóta mi is elhiszünk). Ezek az emberek eladták az integritásukat, már akinek valaha volt, és örömmel együttműködtek a diktatúrával, pozícióért, pénzért és fontosságtudatért cserébe.

Mindkét említett szervezettel az a legnagyobb baj, hogy a szovjet rendszer bukása után lényegi változás nélkül működtek tovább, és máig nagyjából zavartalanul folytatják destruktív tevékenységüket. Ezzel azonban nincsenek egyedül. Sőt, inkább csak háztáji példaként hoztam fel őket. A világ hemzseg az ilyen megrendelőktől, és sajnos mindig akad jelentkező a felkínált szerepekre. Szaúd-Arábia hasonló disznóságai a wikileaks-en keresztül szivárogtak ki, az USA pedig több menetben szenvedte meg, hogy az általa kiképzett és helyzetbe hozott bajkeverők később éppen az ő orruk alá törtek borsot. És ki lenne olyan naív, hogy feltételezze, Kína nem költ vagyonokat hasonló “imázsépítésre” világszerte? A módszer működik, semmi ok nincsen nem használni.

2 komment · 1 trackback

Címkék: politika propaganda praktikus anarchia


2015.09.12. 13:58 jvizkeleti

Gondolatok a tulajdonról

Az elemzés szempontjából háromféle tulajdonformát különböztetünk meg: kapitalista, szindikalista és kommunista. A különbséget aszerint teszem a három forma között, hogy egy adott tárgyban milyen formában lehetek résztulajdonos.

Szólj hozzá!


2015.08.09. 12:48 Szabadság Filozófiája

Alku a Kormányhivatalban

 

-          Jó napot kívánok! Kormányhivatal?

-          Igen. Parancsoljon.

-          Szeretnék kilépni a nyugdíjrendszerből.

-          Ezt hogy érti?

-          Úgy gondolom, hogy fenntarthatatlan, inkább magam oldanám meg a takarékoskodást a nyugdíjas éveimre.

-          Sajnos nem léphet ki a nyugdíjrendszerből, a részvétel kötelező.

-          Inkább befizetem a büntetést, de mindenképpen ki szeretnék lépni, mert többet nem tudok félretenni, mint amennyit nyugdíjjárulékként fizetek. Nem akarok időskoromban éhezni.

-          Ez nem jó ötlet, a büntetéssel rosszabbul jár.

-          Pedig én szeretnék kilépni, akkor nem fizetem be a büntetést sem, vállalom a következményeket.

-          Ez sem jó ötlet. A pénzt behajtják, vagy ha nem fizet akkor börtönbe kerül.

-          Ez szörnyű! Milyen diktatórikus, autokratikus rendszerben élünk!

-          Nem egészen. Ez demokrácia, ön a választó, a megbízó, a politikusok pedig a választók akaratát valósítják meg. Ha nem tetszik, tud változtatni rajta.

-          Értem. Hogyan?

-          Mivel a jelenlegi kormány a teljesen állami nyugdíjrendszernek a híve, a magánszámlákat is beolvasztotta, a legokosabb dolog amit tehet, hogy szavazással leváltja a kormányt, s válasszon egy másikat, amelyik az ön érdekeit képviseli.

-          Nagyszerű! Hol lehet szavazni? Még ma szeretnék szavazni, hogy minél hamarabb kiléphessek.

-          Elnézést, de szavazni legközelebb csak 3 év múlva tud.

-          Ezt nem mondja komolyan !? S addig nem léphetek ki?

-          Nem, addig mindenképp fizetnie kell az állami nyugdíjrendszerbe.

-          Ez szomorú. De legalább 3 év múlva ki tudok majd lépni.

-          Ez nem biztos, csak akkor, ha talál olyan pártot aki ezt képviseli, és az a párt megnyeri a választást.

-          S ha én rájuk szavaztam, de a többség nem, akkor nem léphetek ki?

-          Sajnos nem. Viszont lehetséges, hogy az ön szavazata lesz a döntő. Minden szavazat számít.

-          Nézzük csak, tanultam matematikát.  Szóval az esélyem hogy a szavazatom lesz a döntő, kb. 1 a 3 millióhoz, kicsi az esély, de hát mindent meg kell próbálni.

-          Igazából akkor is nyerhet a választott pártja, ha nem az ön szavazata lesz a döntő. Ha szerencséje van, akkor a többség arra a pártra szavaz.

-          Akkor viszont nincs is értelme, hogy elmenjek szavazni.

-          Igen, úgy is nyerhet a pártja. De mondom, minden szavazat számít, lehet hogy tényleg az ön szavazata lesz a döntő. Bár ha belegondolok, ha tényleg 1 szavazat lenne a különbség, valószínűleg nagyon sokszor újraszámolnák a szavazatokat, mivel a választási bizottságban mindig az aktuális kormánypárt emberei ülnek többségben, valószínűleg előbb utóbb őket hozzák ki győztesnek.

-          Akkor tényleg nincs értelme elmenni szavazni.

-          De, azért van, az ön szavazata értékes. Gondoljon bele, ha nem 1 530 000 szavazatot kap a pártja, hanem 1 530 001-et, az erősebb felhatalmazást jelent.

-          Értem. Foglaljuk össze mit tehetek. Ki akarok lépni a nyugdíjrendszerből. Ez most csak úgy lehetséges, ha leváltom az aktuális kormányt. Ha 3 év múlva találok olyan pártot, aki ezt megvalósítaná, akkor vagy elmegyek szavazni, vagy nem, de ha szerencsém van, a többség erre a pártra szavaz. S akkor végre magamnak takarékoskodhatok.

-          Majdnem. Még annak is teljesülnie kell, hogy a választott pártja be is tartja azt amit ígért. Időnként a pártok kormányra kerülve nem tartják be az ígéreteiket. Persze akkor újra leszavazhatja őket.

-          Értem, de ha ez mind teljesül, akkor valóban kiléphetek igaz?

-          Igen, ha a pártja betartja az ígéretét, és meghozza a szükséges intézkedéseket. Bár azt hozzá kell tenni, hogy az ilyen nagy horderejű kérdések nem születnek meg rögtön, valószínűleg várnia kell pár évet, amíg a jövőbeli kormány meghozza ezt az intézkedést. S persze van még egy rizikó.

-          Na ne, mi az?

-          Az új kormányt újabb 4 év múlva leválthatják, s akkor a következő kormány visszahozhatja az állami nyugdíjrendszert.

-    Még valami?

-    Talán még annyi, ha egy pártra szavaz, akkor ugye elfogadja a párt egyéb céljait, terveit is, amelyekkel egyenként lehet nem értene egyet...

-          Nem túl jó kilátások… De legalább demokrácia van.

- Igen. Ön szabad ember és változtathat a rendszeren!

-          Köszönöm. Akkor várok 3 évet és reménykedem.

-          Így van! Ne adja fel a reményt, még ha nem is nyer majd az ön pártja, 4 év múlva újra megpróbálhatja!

- CsZs -

 

Szólj hozzá!

Címkék: jog szabadság demokrácia igazság


2015.07.08. 09:05 Pintér Krisztián

Rém járja be európát

Az élet sokak számára nyomasztó lehet. A puszta fennmaradásért folyamatosan tenni kell. A biológiánk rákényszerít arra, hogy minden nap étel után nézzünk, hogy télre legyen szállásunk, betegség esetére félretett pénzünk, és törődjünk számos más napi nyűggel. Ha mindezt lehetővé akarjuk tenni, nap mint nap dolgoznunk kell, legyen az munkahelyen vagy otthon, irodában vagy bányában. Ha elengedjük magunkat, a dolgok nagyon gyorsan rosszra fordulnak. Ez a kényszer, a kiszállás lehetetlensége nyomasztó lehet azoknak, akik bizonytalanok a jövőjüket illetően, vagy idejük túlnyomó részét lélekölő robotolással kénytelenek eltölteni, rövidtávú előrelépés reménye nélkül.

Ráadásul az ember nem szabad megelégedjen azzal, amit már elért. A helyzeten javítani is kell, hogy a következő nemzedék majd jobban éljen, mint mi. A tudás és a termelőeszközök felhalmozása a történelem kezdete óta tart, és noha voltak bukkanók az úton, de mégis ennek köszönhetjük azt, hogy ma nem élünk úgy, ahogy eleink éltek, azaz sokkal sokkal rosszabbul. Ha azt akarjuk, hogy a folyamat ne álljon meg, többet kell tenni, mint fenntartani, amink van.

Az ember már csak olyan fajta, hogy a közérzete csak részben függ a körülményektől, részben pedig attól a gondolkodási kerettől, amin keresztül a világot megérti. Egy jó nézőpont, egy jó szellemi “koordináta rendszer” képes az embert egyenesbe hozni akkor is, ha az objektív körülmények nyomasztóak. Ugyanakkor egy rossz gondolkodási keret depresszióba dönt, mégha arra valódi ok nincs is. Az emberiség története során sokféle ilyen keretet talált ki, és a jó nézetrendszerek hozzásegítették a törzseket, népeket a fennmaradáshoz.

1 komment · 1 trackback

Címkék: szocializmus