Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

sok egyéb tartalom a fb oldalunkon! facebook.com/szabfilo

2016.12.20. 21:48 Schmidt Dávid 86

A segítségnyújtás

Napjaink egyik komoly problémája, hogy sokszor a legalapvetőbb fogalmainkkal is definíciós problémáink vannak és már nem tudjuk azokat elkülöníteni teljesen ellentétes fogalmaktól. Ez ellehetetlenít számos társadalmi vitát és torzítja a vitapartnerek erkölcsi megítélését.

Mi a segítségnyújtás? Segítségnyújtás történhet például akkor, amikor valaki kellemetlen, kiszolgáltatott állapotba kerül, amiből önerővel nem, vagy csak nagyon nehezen tud kitörni. Ekkor mi az időnk, fizikai erőnk, vagy egyéb erőforrásaink egy részét a másik rendelkezésére bocsáthatjuk, hogy a másik mielőbb kikerüljön a kellemetlen állapotból. A segítségnyújás önzetlen, nem várunk ellenszolgáltatást cserébe. A tevékenységet általában valamilyen környezetjobbító szándék, vagy a puszta empátia motiválja.

A segítségnyújtás elsősorban a negatív állapot végleges megszüntetésére irányul. Ha a segítséget igénybevevő személy az erőforrásokat nem a fő probléma elhárítására használja fel, hanem a napi kényelmetlenségeinek leküzdésére, hogy továbbra is fenntarthassa élete "langyos mocsár" állapotát, akkor valójában nem segítségnyújtás történik. Ekkor erőforrásaink pocsékba mennek, mivel az áldozat önpusztító módon a probléma fenntartásában érdekelt. Erre jó példa lehet az alkoholfüggő, aki a másoktól kéregetett pénzt italvásárlásra fordítja, vagy a munkanélüli, aki mások erőforrásain él és mellette nem keres munkát. Ilyenkor a segítségnyújtó felelőssége, hogy erőforrásai ne vesszenek kárba. Kivételes helyzet lehet, amikor valaki véglegesen korlátozott fizikailag, vagy szellemileg. Ekkor alternatíva hiányában a segítségnyújtás hosszú távon is irányulhat az igénybevevő napi gondjainak elhárítására.

A segítségnyújtás nem a másik helyett elvégzett munka. A munka egy jelentős részét a probléma elszenvedője végzi, amennyiben képességei megengedik. Abban az esetben például, amikor ismerősünk a segítségünket kéri a háza előtti árok kiásásában, de ő egész nap sziesztázik, amíg mi ásunk, igencsak mérgesek lennénk és rövid időn belül otthagynánk a munkát. Minden olyan tevékenység és intézkedés, ami kiveszi a segítségre szorulók kezéből a jelképes ásót, nem minősül segítségnyújtásnak.

A segítségnyújtás önkéntes. A segítségnyújtást az különbözteti meg a rablástól, vagy az élősködéstől, hogy a segítséget adónak van választása. Az az ember, akinek nincs ráhatása arra, hogy tulajdona és mozgósítható erőforrásai ki által legyenek hasznosítva, az rablás, élősködés, vagy zsarnokság áldozatává válik. Előbbiekből fakadóan nem segíteni másokon nem lehet immorális. A rossz ember az, aki árt másoknak, a jó ember pedig az, aki segít másokon. A passzivitás erkölcsileg semleges. Egy olyan megválasztott erkölcsi rendszerben, ahol morálisan elfogadható valakit segítségnyújtásra kötelezni, nem lehet megkülönböztetni a segítségnyújtást a rablástól, élősködéstől, zsarnokságtól, továbbá az emberek valódi természete kifürkészhetetlenné válik.

A szükség vagy hiány nem teszi az egyént jogosulttá mások erőforrásaira. Pusztán a tény alapján, hogy nekünk valamiből (pénzből, ételből, munkából) kevés jutott, nem kötelezhetünk másokat arra, hogy rendelkezésünkre bocsássák a javaikat. Ez azért is van így, mert ellenkező esetben teljesen szubjektívvá válna, hogy mit vehetünk el jogosan másoktól és hogy a rászorultság milyen mértékénél húzzuk meg azt a határt, ahonnan a rablás morálisan elfogadott cselekedetté válik.

Alapvetően senki nem építhet mások segítségére és ez a segítségnyújtás önkéntes természetéből fakad. A leghányattatottabb sorsú ember is arra törekedjen, hogy javaira kölcsönösen előnyös megállapodásokon keresztül, vagy ha úgy tetszik üzleti cserén keresztül tegyen szert! Ha valaki válaszol segélykérésünkre, vagy minden előzmény nélkül felajánlja segítségét, csakis hálásak lehetünk neki.

A fenti állítások fényében mindenki magában gondolja végig, hogy a lemaradott társadalmi rétegek felzárkóztatására irányuló állami intézkedések és a kikényszerített újraelosztórendszerek mennyire morálisak és célravezetőek!

6 komment

Címkék: segítségnyújtás támogatások morálfilozófia


A bejegyzés trackback címe:

https://szabadsagfilozofiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr7412064293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Untermensch4 2016.12.20. 22:03:48

"Mi a segítségnyújtás? A segítségnyújtás akkor történik, amikor valaki egy kellemetlen, kiszolgáltatott állapotba kerül, amiből önerővel nem, vagy csak nagyon nehezen tud kitörni."
Nekem nem kell a definícióba a "kiszolgáltatott állapot", az is elcsúszhat szubjektív irányba.
De lehet hogy csak azért mert nem követem a híreket eléggé,, nem veszem az áthallást...

pucratlan 2016.12.21. 11:51:43

kell egy terv a kiútra teljeshossziglan, és sűrűn ellenőrizni kell, hogy tartható-e még vagy pedig külön terv kell az előbbi terv tarthatóságára is

ingyenebed 2016.12.22. 09:59:05

egyetértek alapvetően, de azért van egy kötözködős példám:

a kresz kötelezően előírja, hogy le kell húzódnom a szirénázó mentőautó elől. akkor ez zsarnokság?

bár itt nem munkáról hanem a mozgásszabadságom korlátozásáról van szó. de a cél a segítségnyújtás.

Schmidt Dávid 86 2016.12.22. 12:14:01

@ingyenebed: Igen, zsarnokság.
Ennek a problémának sok fajta feloldása létezik, attól függően, hogy a mentős példánkat milyen mértékű állami környezetben helyezzük el. A társadalom hatékony működését nem csak erőszak útján, hanem önkéntes szerződéseken keresztül is meg lehet oldani. Ha csak magánegészségügyi biztosítók és magánkórházak léteznének, a velük kötött szerződések is tartalmazhatnak arra vonatkozó kitételeket, hogy ha úgy adódik asszisztálnod kell a tevékenységükhöz. Ez nekik is megéri és neked is. Szerződni pedig nem kötelező. Egy autópálya tulajdonosa is előírhat viselkedési normákat a területén. Onnantól eldöntheted, hogy használod-e azt az autópályát.
Itt ugye nem a mentő elengedése ellen, vagy annak helyessége ellen folyik az érvelés, hanem az erre való kötelezettség ellen. Mindenkinek meg kell engedni, hogy a saját elvei és értelme szerint élje az életét, így minden a logika és a felelősség mérlegére kerül és így a káros/költséges dolgok automatikusan kiszelektálódnak. Lehet valaki sokkal jobb megoldással áll elő a mentős problémára, mint mi, de nem tudja ezt prezentálni a kollektivista törvényeink miatt és így el sem tud terjedni a jobb megoldás.

ingyenebed 2016.12.25. 20:49:21

@Schmidt Dávid 86:

hát nem tudom.
nem feltétlen örülnék neki, ha esetleg én feküdnék a mentőben és az életem azon múlna, hogy valami parasztnak épp van kedve betartani a nem tudom milyen szerződését a nem tudom kivel vagy sem.
ilyen esetben nem jön rosszul, ha egy olyan hatalom nyitja előttem az utat, amitől a paraszt összefossa magát.

Untermensch4 2017.01.07. 11:35:02

@ingyenebed: "A társadalom hatékony működését nem csak erőszak útján, hanem önkéntes szerződéseken keresztül is meg lehet oldani"
Sztem "ingyenebed" mentőben fekvése is ehhez a problémához kapcsolódik. Az emberek egy része olyan (korlátoltan önző?) hogy a szerződések betartása náluk nem belső igény hanem külső megtorlástól való félelem eredménye.