Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

sok egyéb tartalom a fb oldalunkon! facebook.com/szabfilo

2016.10.26. 18:22 jvizkeleti

Egy rövidet a Neoklasszikus mikroökonómiáról...

Osztrák közgazdasági iskolai körökben erőteljes kritika fogalmazódik meg a neoklasszikus mikroökonómia iránt (is). Ez persze sokszor megalapozott. DE. Akarok egy rövidet írni arról, hogy mégis mik a neoklasszikus iskola előnyei és erényei. Mert nem minden rossz ám kapásból ami neoklasszikus. Sőt, a matematikai nyelv miatt képesek vagyunk rengeteg információt besűríteni, így sokkal könnyebb hosszú távon raktározni vagy igazán mélyen megérteni, alkalmazni bizonyos fogalmakat. A jó neoklasszikus mikroökonómia és a jó osztrák mikroökonómia egymást erősitik. Aki mindekettőt jól érti, az tisztábban látja mindkettőt önmagában is. A textuális osztrák megközelítés és a geometriai (vektoralgebrai) neoklasszikus vizualitás egymást kiegészítő jószágok.

Vegyük az alábbi csatolt ábrát. Egy koordinátarendszert látunk amiben három görbe helyezkedik el. Ezzel a három görbével megregadunk és besűritünk egy rakás szövegesen hosszan kifejthető fogalmat és egyetlen képi információban, kompaktan tároljuk. A laikus szemnek csak egy pár vonal ez, de valójában a közgazdasági információk (fogalmak és összefüggéssk) kozmosza húzódik meg az ábrában.

Kezdjük a bejárást azorigóból. A koordináta-rendszer két jószág alkotta jószágteret ábrázol egy konkrét személy (Pista) szubjektiv döntési helyzetéből nézve. Így a koordináták csak nemnegativ értékeket vehetnek fel. Az x tengelyen legyen mondjuk a fagylalt mennyisége. Az y tengelyen pedig valami más. Egyrészt lehet egy konkrét termék is mint például kenyér vagy hajvágás, de y lehet egy aggregátum is, mint például az összes többi lehetséges termékre forditott erőforrás. A két tengelyt felfoghatjuk költségnek is. A fagyira forditott költség az x és a minden másra forditott költség az y tengelyen.

Az origoból nézve az első görbénk a Termelési Lehetőségek Határa. A görbe és az alatta levő terület az a halmaz, amelyeket Pista saját termelése révén elő tud állítani. A görbe feletti terület pedig amelyet képtelen. A görbe Pista fizikai korlátait irja le. A görbe monotonitása és a konkávitása (alulról konvexitása) pedig természeti törvényekből következnek. Egyrészt a határon csak úgy termelhet több x-et Pista, ha feláldoz valamennyi y-t, tehát a görbe monoton csökkenő. Másrészt pedig a "diminishing marginal retruns" törvénye miatt - vagy kicsit neoklasszikusabban megfogalmazva a csökkenő határtermék elve szerint - ahogy egyre több erőforrást csoportositunk át fagyi (x) jószág termelésére úgy a pótlólagos erőforrások egyre kevesebb pótlólagos fagyit eredményeznek, tehát a görbe alulról konvex. A görbe meredeksége minden pontban a termelési helyettesitési határráta, vagyis minden pontban megadható hogy egy icipici újabb x termelésével mennyi y termelésének lehetőségét vesziti el Pista.

A második görbe egy egyenes. Mégpedig a Piaci egyenes. A meredekségét az egyenesnek -Px/Py vagyis a két jószág piaci ára határozza meg, ahol Px az x piaci ára és Py az y piaci ára. Ez az arány a piaci helyettesitési ráta, vagyis az, hogy a piacon mennyi x-et mennyi y-ra lehet elcserélni. Ha egyel több x-et akar vásárolni a piacon Pista, akkor ennek a lehetőségnek a megvalósítása érdekében elveszíti Px/Py mennyiségű y fogyasztásának lehetőségét.

A harmadik görbe pedig Pista szubjektiv fogyasztási szokásait reprezentálja, ez egy közömbösségi görbe u(x,y)=U1 ahol U1 egy konstans egy ordinális skálából. A görbe definíciója az, hogy a görbén minden pont fogyasztása egyformán rangsorolt (egyformán jó) Pista számára, vagyis a görbe minden pontjában az u(x,y) ugyanazt az U1 rangot veszi fel. Az u(x,y) függvény semmi mást nem jelent, minthogy Pista képes fogyasztás szempontjából egy sorrendet felállitani a döntési alternativák között. Képes cselekvési szempontból rangsorolni vágyait. Az u(x,y)=U1 görbe felett minden pontot jobban szeretne Pista választani, mint a görbén. Viszont a görbe alá eső összes pontot kévésbbé szeretné választani, mint a görbén lévőket. A görbe pontjai között pedig közömbös, mint már említettem. A görbe monotonitásának jellege (monoton csökkenő görbe) abból következik, hogy mind x mind y jószág Pista számára, vagyis minden további rendelkezésre álló egység javítja Pista helyzetét, ezért ha valamennyi x jószág fogyasztásától elesik Pista, akkor ezért valamennyi y-nal kompenzálni kell hogy közömbös maradjon a változás iránt. A görbe kovexitása abból következik, hogy adott pontból kiindulva, ahogy Pista veszíti el sorban az x egységeket, egyre nagyobb fontosságú x-re épülő fogyasztási cél megvalósitásátol esik el. Míg ahogy növekedik a fogyasztható y-ok száma, úgy egyre kisebb fontosságú y-ra épülő fogyasztási célok valósithatók meg. Vagyis ahogy egyre több és fontosabb x-re épülő fogyasztási célt veszit el Pista úgy azt egyre kevesbbé fontos y-ra épülő fogyasztási célokkal csak úgy lehet kompenzálni ha pótlólagosan egyre több y-t bocsátunk rendelkezésre. Ezt az osztrák mikróban diminishing marginal utility-nek vagyis csökkenő határterméknek nevezik. Azonban a neoklasszkius mikróban ugyanezt az elvet diminishing marginal rate of substitution-nek vagyis magyarul csökkenő helyettesítési határaránynak szokták hívni (mert a marginal utility fogalmát ott másra használják). A görbe meredeksége minden pontban a szubjektiv (fogyasztási) helyettesitési határarány (MRS). Vagyis minden pontban az a mennyiség ami megadja hogy x mennyi fogyasztásáért, mennyi y fogyasztását hajlandó feladni Pista. Vagy úgy is mondhatnánk hogy megadja Pista fizetési hajlandóságát, hogy x-ért mennyi y-nal hajlandó Pista fizetni.
neocl.png(Az ábra tisztázásáért köszönet Pintér Krisztián szerzőtársamnak.)

Megismertünk három görbét. Az első görbe Pista fizikai termelési korlátait mutatja be. Adott pontban lévő meredeksége a technikai helyettesitési határarány (MRT: Marginal Rate of Technical Substitution). A második görbe Pista piaci korlátait mutatja be, meredeksége a piaci cserearány (jószágok piaci árainak aránya). A harmadik görbe Pista szubjektiv fogyasztási szokásait mutatja be. Adott pontban lévő meredeksége a fogyasztási (szubjektív) helyettesítési határarány (MRS: Marginal Rate of Substitution).

Az három görbe viszonya bemutatja hogyan teremt a piaci csere lehetősége többlet jólétet. A piaci csere ugyanis nagyban csökkenti az opportunity cost-ot, vagyis magyarul az alternativa költséget Pista számára. Nézzük először a Termelési pontot az ábrán. Ez az a pont amelyet ha Pista megtermel, akkor a termelésből származó jószágok piaci értéke maximális lesz. Vagyis Pista ezzel a termelési döntéssel jár a legjobban, mert a Px*xt + Py*yt = m jövedelem a Pista számára elérhető maximális az adott piaci árak alapján.

Pista számára a Piaci egyenesen való mozgás lehetővé teszi - a kereskedelem révén -, hogy az egyéni termelési lehetőségei felett fogyasszon. A kiemelt két pont közül a másidik pont a fogyasztási pont ahol Pista kiválasztja a piacon elérhető számára legjobb fogyasztási kosarat ami a termelésből megszerzett jövedelméből a számára elérhető legjobb. Ez az a pont ahol egy közömbösségi görbe alja egyetlen pontban érinti a Piaci egyenest. Ekkor a közömbösségi görbe definíciója szerint minden pont ami a görbe alá esik rosszabb Pista számára igy az biztos, hogy azokat nem választaná Pista. Ellenben minden olyan pont ami legalább olyan jó Pistának mint ez az érintési pont fölé esik a Piaci egyenesnek, így azt Pista nem választhatja mert ez a piacon nem elérhető. Vagyis a jelölt érintési pont az optimális Pista számára.

A termelési és a fogyasztási pont összehasonlításából azt látjuk, hogy Pista fagyibol többet termel, mint amenyit fogyaszt. A piacon értékesiti a fagylalt (x) többletet és a "többi jószágra" (y) költi a piacon. Az ábrábol az derül ki, hogy Pista egy fagylaltárus. Fagylaltot árul és többet termel, mint a saját szükséglete fagylaltból, majd a jövedelmét elkölti a piacon más javakra. A termelési görbe és a piaci egyenes helyzete, illetve a saját preferenciái miatt az ábrán az jelenik meg, hogy Pistának komparativ előnye van fagylalt termelésében a piac többi tagjához képest, és ezért erre specializálódik. A görbék arányaiból az látszik, hogy Pista alternatíva költsége durván harmadolódik a piac révén. Vegyük a termelési pontban lévő xt-t és a fogyasztási pontban lévő xf-t. Ha xt-ből xf-be megyünk a termelési függvényen akkor az y növekszik Dy mennyiséggel. Ha ugyanezt a mozgást a piaci egyenesen tesszük meg (xt-ből xf-be) akkor az y-ban bekövetkezett változás kb 3*Dy vagyis kb háromszor akkora növekmény. Ez egy nagyon konzervatív becslés a valódi világra. Azt mondja, hogy azáltal, hogy Pista specializálódik a fagyitermelésre az összes többi jószágból háromszor annyit fogyaszthat, mitha egymaga látná el magát. A gyakorlatban ez a szorzó irdatlanul nagy hiszen a legtöbb termékből a fogyasztásunk a nullával lenne egyenlő vagy a nullától nehezen megkülönböztethető lenne ha mindent saját magunknak kellene előállítani.

Ez a leirás egyébként egyetlen egy okból két dimenziós. Rajzolni csak két (max három) dimenzióban tudunk. A rendszer igazából n dimenziós. Vagyis a három görbe valójában mind egy-egy n-1 dimenziós felület egy n dimenziós jószágtérben. Ha ezer jószág van akkor 1000 dimenziós a jószágtér, csak ahhoz kicsit skizofrénnek kell lenni, hogy az ember az ilyen teret tudja ábrázolni agyban. ☺ A piaci "egyenes" egy n-1 dimenziós, hipersík amely a két n-1 dimenziós "görbe felület" közé "beékelődve" mindkét felülettel egy-egy véges területű felületnyi közös részen érintkezik. (Extrém esetben lehet végtelen területű a közös felületek, de az a gyakorlatban ellentmod a természeti törvényeknek.)

Összefoglalva. A három darab n dimenziós felület, tulajdonságaik és kapcsolatuk magukba foglalják a következő közgazdasági fogalmakat és összefüggéseket.

1) Jószág definiciója. (Közömbösségi görbe monoton csökkenő.)

2) Csökkenő határhaszon (osztrák) vagy csökkenő MRS (neoklasszikus) elve. (Közömbösségi görbe konvex.)

3) A piacon elérhető árak és cserelehetőségek.(Piaci egyenes és a monoton csökkenése.)

4) A véges termelési lehetőségek. (A termelési függvény monoton csökkenése és a termelési halmaz végessége.)

5) Csökkenő határtermék. (A termelési függvény alulról konvexitása.)

6) A komparativ előny. (Pista fagyit termel majd a többlet fagyit elcseréli a piacon "többi jószágra", vagyis a fogyasztási és a termelési pontok helyzete a piaci egyenesen.)

7) Trade creates wealth. (A piaci csere révén Pista több y-hoz jut mintha termelési úton transzformálna fagyit y-ná, vagyis nő a jóléte, termelési lehetőségei felett fogyaszt, a specializáció és a kereskedelem jólétet teremt. A fogyasztási pont nincs a termelési lehetőségek halmazában.)

Szólj hozzá!

Címkék: gazdaságtan


A bejegyzés trackback címe:

https://szabadsagfilozofiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr8811838945

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.