Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

sok egyéb tartalom a fb oldalunkon! facebook.com/szabfilo

2015.01.14. 23:50 Pintér Krisztián

A bevándorló

geese.png

Mi lenne a bevándorolók sorsa egy szabad világban? Ebben az írásban azt fogom áttekinteni, hogy mi a morális/jogi megközelítése a migrációnak általában, majd reagálok pár gyakran felmerülő aggodalomra.

Elsőként érdemes pontosítani, hogy egy szabad világban a vándorlás nem országok között történik, mivel országok várhatóan nem lennének. Az országok nem mások, mint csúcsmaffiák (azaz államok) vadászterületei, és a csúcsmaffiákkal együtt fognak megszűnni (remélhetőleg). A migráció nem egyéb, mint emberek elköltözése egyik helyről a másikra, azzal a céllal, hogy ott éljenek. Jellemzően viszonylag kis surlódással szokott járni a helyi migráció, amikor egy faluból a közeli városba, vagy egyes városrészek között történik a mozgás. Nagyobb gondokat okozhat távoli vidékek közötti migráció. Az igazi tényező a kultúrális különbség. Más vallású, más környezetben szocializálódott, más gazdasági fejlettségi szinthez szokott emberekkel nehezebb szót érteni.

A migráció etikája végtelenül egyszerű, és az ön-tulajdonolás és az erőszakmentesség elvéből közvetlenül levezethető. Mindenki eldöntheti, hogy a saját ingatlanára kit enged be, és senki más ebbe nem szólhat bele. Tehát ha egy repülőtársaság elad nekem egy jegyet Londonba, akkor máris ott állhatok, teljes joggal, a Heathrow betonján. Ha a vasúttársaság vagy egy taxi szóba áll velem, akkor máris London belvárosában vagyok. Ha tudok bérelni vagy venni egy lakást, máris “tartózkodási engedélyem” van, mégpedig addig, amig a használati jogom tart. Ha valaki hajlandó engem szállítani, vagy autót eladni nekem, amit aztán az utak tulajdonos(ai) engednek nekem vezetni (akár vizsga, vagy kötelező biztosítás megkötése után), akkor a közlekedésem is meg van oldva. Végül pedig ha valaki felvesz engem melózni, azzal megoldottam a hosszú távú letelepedésemet. Ehhez semmiféle engedélyt kérni nem kell, hacsak valamely lépcsőben a tulajdonos nem követeli meg.

A dolog persze a gyakorlatban pont attól nehezedik meg, hogy a tulajdonos valószínűleg megkövetel egy sor dolgot. Például egy bolt, egy park, egy utca, egy lakónegyed előírhat egy sor szabályt vagy követelményt, ami be nem tartása esetén oda én be se mehetek, illetve később is kirúghatnak. Ilyen követelmény lehet például, hogy felelősségbiztosítást kell kötnöm, vagy hatalmas összeget kell letétbe helyeznem. Alávethetnek orvosi ellenőrzéseknek. Extrém esetben akár azt is elvárhatják, hogy az első időben jeladóval a csuklómon menjek mindenhova, vagy minden esetben legyen velem kísérő. Lehet, hogy nappal mozoghatok, de éjjel nem. Az ilyen szabályok helyről helyre változnak, lehet, hogy a parkban mozoghatok, de a moziba nem engednek be. Teljesen rá van bízva a tulajdonosra, vagy az az által megbízott képviselőre.

Természetesen ahhoz sem kell semmiféle indoklás, hogy ne engedjenek be. Ha ez történik, semmilyen jogom nem sérült. Az egyetlen lehetőségem, hogy megpróbáljak egyezségre jutni, tárgyalni. Ha pedig nem sikerül, beletörődöm.

Nem okoz-e problémát, ha túl sok bevándorló érkezik egy területre, főleg ha egy bizonyos kultúrából? De, kétségkívül okozhat, mivel az élet már csak ilyen, vannak benne problémák. A kérdés azonban az, hogy van-e okunk miatt különösebben aggodalmaskodni. Vegyünk sorra pár tipikus érvet.

A helyi kultúra elidegenszerűsödik

A kultúra nem érték önmagában. A magyar kultúra semmivel nem különb, mint mondjuk a szlovák vagy a jordán. Az, hogy Magyarországon magyar kultúra van, nos, eléggé magától értetődőnek tűnik, nem? Hiszen akármilyen is az, azt hívjuk magyarnak. Ha ennek részévé válik a sztrapacska, az amerikai film, a közelkeleti édesség, az attól még magyar kultúra marad. Még pontosabban kultúra marad, amit egyesek magukénak tudnak, mások nem, és ebben semmilyen öröm vagy bánat nincsen. Az egy természetes jelenség, hogy a kultúra változik, a különböző kultúrák keverednek és egymásra hatnak. Ettől csak jobb lesz mindenkinek. Extrém esetben egy másik kultúra annyival jobb, hogy az emberek eldobják a sajátjukat, és áttérnek amarra. De ha ez történik, akkor mi is a baj pontosan? Mi okunk volna ragaszkodni valamihez, ami rosszabb? A felvetés természetesen elméleti, nehéz a valóságban elképzelni ilyen totális minőségi dominanciát. Ha valamire hajlama van az embereknek, akkor az inkább az, hogy ragaszkodnak a kultúrájukhoz akkor is, ha pontosan látják, hogy azt kevésbé élvezik.

Magyarország a magyaroké

Ez a kvázitulajdonjogi érvelés ezer sebből vérzik. Először is amennyire én emlékszem, alig több, mint ezer éve érkeztünk ide. De most hagyjuk, hogy ki ölt meg kit. Ha elfogadjuk a tulajdonjogot a mai állapotában, Magyarország akkor sem a magyaroké, hanem minden egyes darab föld azé, akié. Az én házam például az enyém, és ha el akarom adni egy japánnak, akkor eladom, mert ahhoz van kedvem, és senkinek semmi beleszólása nincsen. Lehet, hogy statisztikailag Magyarország ingatlanjai főleg magyar kézben vannak, de ez pont addig lesz így, amig el nem adják, és el nem költöznek Goára, ha ahhoz van kedvük. A sugallott kollektivista nézet, miszerint létezik egy "Magyar" nevű biomassza ami egyszerre lép, egy hatvanezer éves és mára teljesen elavult törzsi felfogás zombiként fennmaradt változata. Ideje lenne meghaladni.

Nyelvi nehézségek

Nyilván nem az aggasztja a polgártársakat, hogy a betelepülők nem értik a magyart. Az legyen az ő bajuk. A polgártársak azon aggódnak, hogy ha sok lesz a szíriai egy környéken, akkor a helyi boltba arabul tudó embereket fognak felvenni eladónak, a többiek meg (a jó magyar polgártársak) hoppon maradnak. És ebben nem is tévednek. Azonban figyeljük meg az érvelés rejtett ucsmányságát. Szóval az volna az álláspont, hogy ha egy bizonyos folyamat elértékteleníti az én tudásomat, és felértékeli valaki más tudását, akkor nem az van, hogy keresek más állást, tanulok más szakmát, nyelvet, elfogadok kevesebb fizetést, stb. Nem. Hanem inkább legyen az, hogy beverem a pofáját annak, aki a változást előidézte. Egyszerűen megakadályozom erővel, mert nekem úgy jó. Mert valahogy az én érdekem fontosabb, mint másé, pusztán azért, mert meg tudok győzni elég sok embert, hogy együtt félemlítsünk meg olyanokat, akik senkinek sem ártottak, ugyanolyan apák, anyák és gyerekek, mint mi. Kiváló terv, gratulálok!

Helybéliek kiszorítása a munkahelyekről.

Adam Smith 1776-ban megírta hogyan működik a munkamegosztás. Ezt az információt azóta sem sikerült a köztudatba átültetni. A munka nem olyan, mint egy torta: ha én többet veszek, akkor valaki nem kap. Munkából speciel végtelenül sok van, és pont ez a legnagyobb baj vele. Soha nem leszünk elegen, hogy mindet elvégezzük. Ha tehát jön még egy kéz, az nem baj, hanem örömhír, mert annyival több dolog lesz elvégezve. Nem ez a helyzet persze, ha az állam mindenféle szabályokkal megfojtja a munkaerőpiacot illetve a magát a gazdaságot. Akkor nagyon is lehetséges, hogy az új munkákat nem tudjuk elkezdeni, mert a tőkét elrabolta és elpazarolta a kormány, mert törvény direktben tiltja meg az együttműködés bizonyos formáit, mert nem merünk belefogni félvén a kormányzati kapkodástól, trafiktörvényektől, összevissza változó adóktól, és így tovább. A probléma megoldása értelemszerűen nem a migráció visszaszorítása.

Szociális ellátórendszer túlterhelése

Érdekes módon sosem félünk attól, hogy a bevándorlók túlterhelik majd a mobiltelefonhálózatot, vagy nem lesz elég kenyér a boltban. Persze nem is annyira érdekes, hiszen pontosan tudjuk, hogy ilyen veszélyek nem fenyegetnek: a szolgáltatók éppenhogy örülnek a megnövekedett forgalomnak, és a szükséges többletkapacitást gyorsan megteremtik. Miben különbözik a szociális ellátórendszer? Két fontos aspektusból. Az egyik az, hogy nálunk a szociális ellátás az állam feladata, amely egyszerűen képtelen alkalmazkodni bármihez is, tohonya és esetlen. Hogy egy új kórház épüljön, kell vagy két választás, számtalan tényfeltáró riportműsor, katasztrófaközeli helyzet, és egy miniszter rokonának beázott kórterembe való elhelyezése. A másik az, hogy nem kell érte fizetni, hanem rászorultsági alapon osztják az adó formájában besöpört vagyonokból. Így aztán nagyon is a mi ügyünk lesz, hogy mennyit jár orvoshoz vagy milyen segélyt kap egy munkanélküli vagy pár filléren tengődő, és így adót nem fizető körüllakó. A megoldás itt sem migráció visszaszorítása, hanem az ellátórendszerek szabaddá, önkéntessé tétele, magyarul az állam kivonulása a területről.

Túlnépesedés

Budapest lakossága 1900-ban egymillió alatt volt. 1940-re jócskán meghaladta a másfél-milliót, hogy aztán hamarosan a mai kétmilló körülire hízzon. Mi okunk van azt hinni, hogy ha tovább nő három, öt vagy huszonöt millóra, akkor valami szörnyű dolog fog történni? A valóság éppen az ellenkezője. Minél nagyobb a populáció, annál nagyobb fokú munkamegosztás jöhet létre, amitől a termékek és szolgáltatások minősége javul, áruk csökken. Sőt, új szolgáltatások jelennek meg, amik kisebb közösségben elképzelhetetlenek voltak. Valahogy mindig beleesünk abba a hibába, hogy a kellős közepén egy többezer éve tartó folyamatnak bepánikolunk a következő apró lépéstől.

Bűnözés

Késsel és/vagy AK-val felvegyverkezett bűnbandák fognak randalírozni az utcákon, autókat és boltokat gyújtva fel, ahogy erre sok példát láttunk bevándorlóktól sújtotta francia vagy amerikai városokban. Nem kétséges, ha a törvényhozó gondos volt, és megakadályozta a bevándorlók munkához jutását, segélyekkel kinevelte azt a nemzedéket, amelynek éppen mindig akad alkoholra és drogra való, de soha nem jut remény arra, hogy értelmes életet éljen, a saját lábán álljon, és legyen miért küzdenie, nos igen, akkor jön a horda, és nem fél semmitől. Ám ha a bevándorló munkát talál, üzletet nyit, kereskedik, iskolába jár, gyarapodik, akkor pontosan azt fogja tenni, mint minden más ember: keresi az együttműködés lehetőségeit a többiekkel. Semmi oka nincsen mást tenni. Ám ha mégis akad egy nép, amely zsigerileg képtelen munkából megélni, miből gondoljuk, hogy annak tagjait nagy számban engednék letelepedni azok, akiktől ez függ? Egy társasház tulajdonosa, egy út üzemeltetője, egy szupermarket nem fog veszélyes embereket a területére engedni. A probléma ott és akkor lesz megoldva, ahol és amikor keletkezik, nem pedig teljesen alaptalanul minden bevándorlóra általánosítva.

20 komment

Címkék: jog szabadság szabályozás támogatások praktikus anarchia


A bejegyzés trackback címe:

https://szabadsagfilozofiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr367075303

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2015.01.15. 08:16:23

Jó a poszt!

Egy kérdés: mi van azzal, akit ki akarnak toloncolni, de nincs hová? Mondjuk azért, mert a rossz híre megelőzte, és semelyik szomszédos terület tulajdonosa sem kívánja beengedni?

Pintér Krisztián 2015.01.15. 08:47:31

@zombizan:
1, mehet az erdőbe. az "erdő" itt minden olyan helyet jelent, ahol a tulajdonos nem bánja, ha a farkasok mellett ember-ragadozók is megjelennek a földjén, vagy egyszerűen nincs pénze kizárni őket.

2, lehetnek olyan őrzött, megfigyelt létesítmények, amik pont az ilyen kezelhetetlen alakoknak készültek. olyan ez, mint egy szálloda, csak nyilván alacsony szolgáltatási szinvonallal, ahol úgy van kialakítva az élet, hogy nem lehet balhézni. van őr meg rács meg külön szoba meg ilyenek. az ottlétért fizetni kell, de lehet, hogy azt valami adakozók összedobják. munkalehetőség is van persze, mivel valamiből élni kell, hacsak azt is nem dobja össze valami jótékony lélek. ha a fenti intézmény leírása emlékeztet egy börtönre, az nem véletlen. ez lenne a szabadon elhagyható, önkéntes börtön, ahova a "rab" azért megy, mert máshova nem engedik be. de bármikor távozhat, ha talál helyet, ahova beengedik, illetve másik börtönbe is átmehet.

3, még csak börtön se kell, lehet, hogy az illetőt meg lehet regulázni egyszerűbben. azzal a feltétellel engedem az utcámba, ha jeladó van rajta, valamilyen gyógyszert szed, ami tompítja az indulatát, csak megadott helyeken és időkben tartózkodhat, stb. ez volna a házi őrizet szabadelvű megvalósítása.

4, az egész ügy valószínűtlen, mert valahonnan jött, és akkor oda visszamehet. ha olyan hülye szerződéseket kötött, hogy kirakhatták otthonról, és ennek ellenére kiállhatatlan, akkor jön az első három pont.

aszterixagall 2015.01.15. 10:54:08

Kérdés:

Mi a helyzet akkor, ha erre a libertáriánus területre olyanok költöznek be nagy számban, akik nem libertáriánusok, hanem kollektivisták. Többségbe kerülnek, és államot hoznak létre, amely a fennhatóságát természetesen kiterjeszti a maradék libertáriánus népességre. Ez az igazi kultúrális különbség, nem a sztrapacska vs. töltött káposzta.

zombizan · http://libertarius.blog.hu/ 2015.01.15. 12:50:23

Mi van akkor, ha ott született? Vagy ha az összes bűne az, hogy nem tud bérleti díjat fizetni?

Pintér Krisztián 2015.01.15. 13:13:27

@zombizan: nincs jelentőssége, ugyanaz. csak annyival jobb a helyzete, hogy ha csak nemfizetés miatt teszik ki, akkor biztos fog olcsóbb helyet találni, ahol befogadják.

a kérdés érdemes a másik oldalról nézni: miért kéne nekem a saját házamban megtűrni bárkit? miért kéne nekem fizetni egy közös alapba, amiből majd megoldják azoknak a lakhatását, akiket kitettem?

Pintér Krisztián 2015.01.15. 13:16:28

@aszterixagall: akkor lesz állam. persze lehet kicsit több eszünk is, és már idejekorán nem engedünk be ilyen gondolkodású emberekből túl sokat. ki nem engedi be? mondjuk én, meg a kocsmáros, meg a társasház tulajdonosa. puszta önérdekből, mert az állam veszélyezteti a magántulajdonunkat. ugyanilyen módon azokat se szivesen látom, akiknek a hobbija csőbombagyártás, és ezt a konyhában gondolja kivitelezni. immorális, agresszív, veszélyes emberek nehezen tudnak bárhova máshova, mint az erdőbe, beköltözni.

aszterixagall 2015.01.15. 13:29:39

De továbbra is azt mondod, hogy én mint libertáriánus nem szólhatok bele abba, hogy libertáriánus felebarátom kiket enged be a saját magánterületére, akkor sem, ha az veszélyezteti az államformánkat(:))

Pintér Krisztián 2015.01.15. 13:34:06

@aszterixagall: vagy beleszólhat, vagy nem, az a szerződéseitől függ. lehet közöttünk egy megállapodás, hogy bűnözőket nem enged be. ha nincsen, akkor beengedheti, de attól még az utcára az a személy nem mehet ki, csak ha az utca tulajdonosa is hozzájárul. a moziba meg csak akkor, ha az is.

aszterixagall 2015.01.15. 14:24:44

Ok, de ezek kollektivisták nem tartják be a szerződést, hanem fogják a többség adta erejüket és fellázadnak.

És ha a libertárius szomszéd nem akar ilyen szerződést aláírni?

Nem kötekszem, csak nehezen tudom meggyőzni magam, hogy minden körülmények között működhet a dolog. Védtelennek tűnik bizonyos fajta külső támadások ellen. De majd még gondolkodok rajta, lehet, hogy nem látom tisztán.

Pintér Krisztián 2015.01.15. 18:24:20

@aszterixagall: de hogy lenne ez? sutyiban beköltöznek, megbeszélik, hogy csendben maradnak, nem híresztelik a nézeteiket, majd hirtelen egyszercsak összefognak, és államot hoznak létre? és még ha meg is tudják ezt szervezni, minek? ahonnan jöttek, ott nem tudták volna ugyanezt megcsinálni? vagy ha van még állam valahol, nem jobb nekik inkább odamenni? és még ott van az az érvem is, hogy ha egy adott helyen a többség államot akar, akkor nyilván az is lesz, ez ellen nem véd semmi. olyankor nem jobb a kisebbség anarchistáknak elmenni máshova? (magukkal vive, ami mozdítható.)

röviden, nem látom a relevanciáját ennek a lehetőségnek.

aszterixagall 2015.01.16. 12:08:17

@Pintér Krisztián:

Azt hiszem, alapvetően igazad, de még mindig van egy-két dolog, ami zavar. Ha összeszedtem, leírom.

Köszi

Pintér Krisztián 2015.01.16. 13:18:30

@aszterixagall: tedd azt :) de addig is itt van még egy: az én világnézetem alapvetően morális alapú. a cselekdeteket kell megítélni, és sohasem a következményt. vagy másképp mondva, a direkt következményt, és nem az ennek eredményeképpen előálló társadalmat. ha a helyes alapon szerveződött társadalom nem pont olyan lesz, mint képzeltük, hát akkor nem olyan lesz. az is lehet, hogy rosszat képzelünk. megint másképp fogalmazva: a cél nem szentesíti az eszközt, hanem pont fordítva, az eszköz garantálja, hogy a cél nem lehet gonosz.

aszterixagall 2015.01.16. 17:51:10

Én egyetértek veled, de a legtöbben nem. Ezért lesz a nyakunkon mindig egy erős állam. De hát ezt nyilván te is tudod:)

Azért erre még válaszolnék:
"ahonnan jöttek, ott nem tudták volna ugyanezt megcsinálni? vagy ha van még állam valahol, nem jobb nekik inkább odamenni?"

Nem biztos, lehet, hogy oda akarnak menni, ahol jobb az élet, de nem látják, hogy ez pont a szabadpiac következtében van így.

Pintér Krisztián 2015.01.16. 18:03:20

@aszterixagall: "Én egyetértek veled, de a legtöbben nem."

még

Gungnir 2015.01.19. 01:44:21

@aszterixagall: Bár nekem is vannak bizonyos kétségeim, az általad felvetett problémára a következő válaszokat tudom adni:

1. Igen, bizonyos külső támadások ellen védtelen lehet egy szabad társadalom, de ugyanez igaz az államokra is, hiszen az egyik hadsereg rendre alul maradt a másikkal szemben, tehát például egy hagyományos demokratikus állam sem teljesen védett ilyesmi ellen (elég ha csak a 2. világháborúban Dániára, Norvégiára vagy a balti államokra gondolunk).

2. Emellett persze létezhetnek megoldások, a liberatóriumon például volt is erről egy cikk:
liberatorium.blog.hu/2014/07/14/privat_honvedelem

3. Ami még egy ilyen helyzetben a szabad társadalom oldalán állhat egy állami hódítóval szemben, az a legitimáció hiánya. Magyarán az idegen autoritást elutasító egyének ösztönösen megtagadják az engedelmességet, folyamatos és erős passzív ellenállással felőrölve a megszálló forrásait. Ehhez hasonló van szerintem Afganisztán bizonyos területein, ahol is a törzsi kötődés a meghatározó, hiába van választott kormány, csak akkor hajtják végre az utasításait, ha fegyveres katonák állnak mellettük, azonban amint azok elhagyják a területet mindent úgy csinálnak újra, mintha ott se lettek volna.
Továbbá hasonló párhuzamot vonhatunk például Amerika meghódításával kapcsolatosan is: Az erősen központosított Közép- és Dél-Amerikai államok (pl. Aztékok) haderőinek és vezetőinek megsemmisítése után a Konkvisztádorok elég könnyen átvették az engedelmességhez szokott lakosság fölött az uralmat, míg Észak-Amerikában az ettől eltérően működő törzsek évszázadokig fennmaradtak és vándoroltak, egy-egy vereséggel nem tudták felszámolni őket.

Egyébként ha jól megy az angol és érdekel a téma, van egy jó sci-fi/politikai szatíra, ami egy ilyen helyzetet ír le: Eric Frank Russell - And Then There Were None.
A mű rövid tartalma itt ( www.simpleliberty.org/bookshelf/and_then_there_were_none.htm ), a teljes novella pedig itt ( www.abelard.org/e-f-russell.php ) érhető el.

aszterixagall 2015.01.21. 07:25:39

@Gungnir:

Köszönöm, meg fogom nézni.

borzimorzi 2015.04.07. 10:47:08

Rég láttam már ekkora kupac hülyeséget egy halomban.

A helyi kultúra változásával senkinek semmi baja. Senkinek semmi baja Magyarországon sem a kínai büfével, sem a thai, indiai, orosz vagy bármilyen más étteremmel, sőt. Azzal van a baj, amikor az egymás mellett békességben meglenni képes kultúrák közé befurakszik egy olyan, amelyiknek esze ágában sincsen a többivel békében élni. Sőt, az a létcélja, hogy az összes többit leigázza, alávetettségbe taszítsa és végső soron kiirtsa. Az iszlám pontosan ilyen, és nem válogat az eszközökben. Expressis verbis kimondja, hogy az "igaz hitet" karddal is terjeszteni kell. Erőszakmentességről tehát csak az európai befogadó társadalmak tekintetében beszélhetünk. Az iszlám soha nem vállalt ilyen kötelezettséget egy percre sem!

Ami a munkahelyeket illeti, ostobaság azt képzelni, hogy mindig lesz korlátlan mennyiségű munka. Mivel nincsen a termékekre korlátlan mennyiségű fizetőképes kereslet, nyilvánvalóan nincsen igény korlátlan mennyiségű gyártókapacitásra sem. E kérdésben már a kiindulási alap is ostobaság.

A túlnépesedést illetően sincs igaza a szerzőnek, hiszen minél nagyobb egy település, annál nagyobb feladat ellátni ivóvízzel, élelemmel stb. És minél bonyolultabbak ezek az ellátási rendszerek, annál jobban megviselheti őket bármilyen fennakadás, legyen az olyan apróság, mint a mostnai útfelújítások Budapesten, vagy akkora nagy baj, mint volt a Katrina New Orleans városában. A menekülők zöme pont azért nem tudta elhagyni a várost, mert egyszerűen bedugultak a kivezető utak... Szerző nem olvas újságot?

A bűnözés tekintetében olvashatjuk a legbornírtabb állításokat. Az emberek ugyanis változnak, az utódaikért meg pláne nem felelnek. A Cardiffból Szíriába ment, angol állampolgárságú, és később elhíresült dzsihádista például éltanuló volt az angol középiskolában, aztán egyszer csak rájött a dzsihádozhatnék. A Bécsből szintén az ISIS-hez elutazott két osztrák állampolgár leány szintén tökéletesen beilleszkedett, korábban talán Koszovóból jött bevándorlók leszármazottja volt. Egyiknek sem volt még érdemi munkatapasztalata a befogadó országban, iskolások voltak. A társadalomnak semmiféle negatív hatása nem lehetett rájuk, rendes iskolába járatták őket, semmiféle diszkriminációt nem tapasztaltak, munkát még nem is kerestek soha. Stb. Az nem úgy van, hogy valakiről egyből látszik, hogy bűnöző, vagy hogy majd a gyereke terrorista lesz. Nem lehet kivédeni, amikor már ott van az illető a befogadó országban, és állampolgársága is van.

Legfeljebb arra lehet - És kellene is! - törekedni, hogy olyan kultúrákból és civilizációkból importáljunk embereket, amelyekben nincsen hagyománya az európai őslakosság iránti gyűlöletnek és a "hitetlenek" elleni gyilkos indulatoknak. Manapság például sokkal jobban járnánk, ha leállítanánk a bevándorlást a muszlim és afrikai országokból, és helyette ezentúl inkább az ukránoknak, a kínaiaknak és a koreaiaknak adnánk esélyt. Részükről semmiféle terrorista tevékenységet nem tapasztaltunk a múltban, és jó eséllyel a jövőben sem fogunk, mivel ennek nincsen hagyománya náluk.

Üdv:
b

nevetőharmadik 2015.05.05. 08:31:03

@borzimorzi: Szívemből szóltál, én is csak pislogtam, miközben olvastam ezt az... izét. A fejtegetés filozófiai rendszere önmagában logikus, de nagyon felszínes és szűklátókörű, éppen ezért a valósággal nem sok kapcsolata van. Időhiány miatt most maradok troll-szinten, de kösz, hogy csomó mindent kifejtettél!

Untermensch4 2015.12.28. 18:37:15

@Pintér Krisztián: "az én világnézetem alapvetően morális alapú"
Erre a minőségi szintre viszont el kell jutni, az ember nem morálisnak hanem önzőnek születik. Minden egyes ember ebből az antiszociális, amorális állapotból indul és sokan ott is maradnak. Pont ez az utópiák gyengéje, ha a populáció közel 100%-a olyanná válna amilyen az emberek többsége nem, akkor tökéletesen működne. Ha viszont az emberi faj marad a folyamat alanya/résztvevője akkor minden újabb generációt (minden új belépőt) "át kell nevelni" hogy "jól viselkedjen".
A szerződések betartásával kapcsolatban pl a nem morális embereket a megtorlással való fenyegetettség tartja meg a "helyes" úton. Ennek pedig (a megtorlással való fenyegetésnek) a költségét viselnie kell vkinek. A munkamegosztás miatt előbb-utóbb a renitensek kordában tartására munkaként specialázóldnak emberek akik az erőszakszervezetiséggel járó hatalom ízétől esetleg elvesztik moralitásukat...

zombigyilkos 2016.03.01. 09:19:41

@Pintér Krisztián:

A hibát az érvelésedben szerintem a "Magyarország a magyaroké" részen követed el.
És erre alighanem te is rájöttél már a hozzászólások során. ;)

Magyarországot alapvetően az itt élő emberek építették fel és működtetik. Az ő adójukból vannak fenntartva az utak, a rendőrség, a gátak a folyók mellett, meg megannyi más dolog. Ergo az ország - ha tetszik ez másoknak, ha nem - összességében az ő tulajdonuk. Így ha az ő közös döntésük az, hogy ide egy bevándorló se tegye be a lábát, akkor ide nem tehetik be a lábukat. Ennek indoklása lehet az részükről, hogy félnek, de az is, hogy nem akarják, hogy egy esetleges másik nézet (pl. muszlim, kollektivista, bármi) többségbe kerüljön a saját területükön. Lényegében mindegy, mi az ondok, mert ők vannak itt többségben, így az ő akaratuk kell(ene), hogy érvényesüljön. Ami ettől az akarattól eltér, azt csak erőszakkal lehet megvalósítani.
Tehát igen:
Magyarország a magyaroké. :)

Szerintem egyébként itt két jog ütközik egymással: a tulajdonhoz való jog, és a szabad költözés joga.
Ugye egy szabad társadalomban bárki bárhová költözhet. Ergo a bevándorlásnak nincs semmilyen ellensúlya. Ugyanakkor egy adott terület alapvetően egy adott emberé avagy közösségé, akiknek a tulajdonukhoz való jogát nem csorbíthatod. ... Szabad területek meg már régóta nincsenek. ;)

/Amúgy nagyon tetszik a blogotok. Rengeteg nagyszerű írás van benne. ;) /