Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

sok egyéb tartalom a fb oldalunkon! facebook.com/szabfilo

2014.11.16. 22:45 Pintér Krisztián

Jogállam

A jogállam legalább olyan fontos, ha nem fontosabb, mint a demokrácia, halljuk egyre gyakrabban az utóbbi kurdarcán merengő értelmiségtől. Pedig a jogállam éppen olyan mítosz, mint az esőtánc, az istencsászárok vagy éppen maga a demokrácia.

A jogállam koncepciója egyszerű: a törvényt be kell tartani közembernek és miniszternek egyaránt. Az uralkodó réteg csak arra kap felhatalmazást, hogy a szabályokat rögzítse, majd a szabályok döntik el, hogy mit szabad és mit nem. Könnyű lenne ezt az ötletet elintézni azzal, hogy a jog nem tud uralkodni, mivel nincs sem akarata, sem tudata, a jog egy fogalom, a tudatunkban létezik. Uralkodni, irányítani csak emberek tudnak, koncepciók nem. De legyünk most konstruktívabbak, és javítsuk meg az állítást egy kicsit pontosabbra, majd cáfoljuk meg úgy is.

A jogállam pontosabban mondva kétlépcsős uralkodás. Az uralkodó egymástól független két lépcsőben írányít, egyfelől absztrakt törvényeket alkot, amik mindenkire vonatkoznak, másfelől ezen törvényt betartatja, alkalmazza. Az előnyök pedig: csökken az önkény, csökken az önérdekérvényesítés, nő a megfontoltság, átgondoltság, kiszámíthatóság, mivel ugye nem lehet eseti döntéseket hozni. A miniszter nem adhat támogatást a kedvenc kocsmárosának, mert vagy minden kocsmárosnak ad, vagy egyiknek se.

Amit azonban észre kell venni, hogy a jogállam nem ad hozzá semmit a demokráciához, és nem is vesz el belőle. Nem változtatja meg azt, hogy hova tart egy demokratikus társadalom. Esetleg lassíthatja a változást (konkrétan a széthullást). Nézzük meg miért. Amennyiben a törvény és a népszerű vélemény között nincs ellentmondás, az értelmiség szabadon ünnepelheti a jogállamot. Mi történik azonban ha ellentmondás van? Az uralkodó (elnök, országgyűlés) ragaszkodhat a törvényhez, megváltoztathatja azt, vagy pedig egyszerűen nem tartja be.

Mi akadálya van személyre szabott törvényt hozni? Legyen az tényleg személyre szabott, vagy csak egy szűk csoportra. Mondjuk például külföldiek földbirtoklása, törvénybe beépített miniszteri felmentés lehetősége, vagy alig leplezett testreszabás, melynek eredményeképpen egyetlen cég fizet adót. Az ilyen turpisságok ellen semmi más nem véd, mint az emberek esetleges felháborodása, és a következő esedékes választásokon a többség elvesztésének kockázata. Tehát az ellensúly ugyanaz, mint ami egy jogállam-mentes demokráciában lenne. Ha az emberek egyetértenek az intézkedéssel, teljesen mindegy, ha az amúgy súlyosan sérti a jogállam elvét, a kormány bátran meglépheti. Ki fog felszólalni, ha a kormány a népet védi a szívtelen gaztevőktől?

Hasonlóan feltehető a kérdés, hogy mi akadálya van egyszerűen nem betartani a törvényt? A válasz is ugyanaz: ha ezt felháborodás vagy a választók elpártolása követi, akkor van akadálya. Ellenkező esetben viszont nincs. A kormányzat akármilyen messzire elmehet, bíróságokat befolyásolhat, karhatalommal vagy jogkörrel nem rendelkező hivatalokkal sújthat le. Amennyiben a cél elfogadott, ennek nem lesz semmilyen következménye. Képzeljük csak el azt, ha egy pedofil hálózatot (terroristákat, nemzetellenes összeesküvést) semmisít meg az aktuális hatalom vasököllel. Ki fog felszólalni a védelmükben? És ha a kormányzó párt elhiteti az emberekkel, hogy egyes szervezetek külföld által fizetett ügynökök, akik idegen érdekekért, ellenünk dolgoznak?

Mi történik, ha a hatalom ragaszkodik a törvényhez? Nos, megint csak ugyanaz: ha az emberek ezzel egyetértenek, minden rendben. Ám ha nem értenek egyet, hiába felel az meg a jogállam elveinek, a hatalom legitimációt veszít, és a következő választásokon bajban lehet. Tehát még csak az sem igaz, hogy csak a gerinctelen vezetők jelentenek veszélyt a jogállamra, míg az erkölcsös, felnőtt gondolkodású vezetőkkel minden rendben van. A vezetés mindenképpen reagál a népakaratra (értsd: uralkodó mémekre), vagy úgy, hogy alkalmazkodik hozzá, vagy úgy, hogy átadja a helyét más személyeknek.

Látható tehát, hogy a jogállam éppen azokban a helyzetekben ad védelmet az önkény ellen, amikor a demokrácia önmagában is elegendő lett volna, és éppen azokban a helyzetekben erőtlen, amikor szembekerül populáris véleménnyel. Így vagy úgy, demokráciában mindig a populáris vélemény győzedelmeskedik.

Végső szalmaszálként az az érvünk marad, hogy a jogállam az embereknek fontos, és ezért az annak megfelelő intézkedések populárisabbak, az azzal ellentmóndók kevésbé populárisak lesznek, függetlenül a konkrét döntéstől. Ez a hatás valóban létezik, és egy számottevő stabilizáló erő tradícionális demokráciákban. Az ereje azonban pusztán abból fakad, hogy hiszünk benne, mivel amint láttuk, valódi ereje nincs. A jogállam egy uralmi narratíva, mítosz. A mítosz azonban olyan dolog, ami idővel megkopik, ha nincs mögötte meggyőződés és morális tartás. Ha viszont az megvan, jogállamra nincs is szükség.

8 komment

Címkék: jog állam szabályozás


A bejegyzés trackback címe:

https://szabadsagfilozofiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr736908233

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Urfang 2014.11.17. 10:54:41

Ugyanezt mondhatta volna akár Hitler is 1933-ban. A többség ránk szavazott úgyhogy demokrácia van, a jogállam meg hülyeség úgyhogy azt nyugodtan felszámolhatjuk.

Valójában a jogállam felszámolásával megszűnik a demokrácia is, mert ha a hatalom birtokosai kivonják magukat a jogállamiság hatálya alól, akkor semmi sem köti őket többé ahhoz, hogy betartsák a demokratikus akaratot.

A demokráciában nem a jogok felett álló diktátorokat választanak, hanem a jogállamnak alárendelt képviselőket. Demokrácia és jogállam nem elválasztható.

Ha nem egy jogállamnak alárendelt kormány uralkodik, hanem egy jogok felett álló hatalom mint pl. a náci párt, akkor az diktatúra még akkor is ha van egy csomó szimpatizánsuk.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.11.17. 12:09:53

@Urfang: "Valójában a jogállam felszámolásával megszűnik a demokrácia is, mert ha a hatalom birtokosai kivonják magukat a jogállamiság hatálya alól, akkor semmi sem köti őket többé ahhoz, hogy betartsák a demokratikus akaratot."

Ha belegondolsz, a "jogállamban" léteznek olyan törvények, amik kibúvót adnak az összes többi törvény alól és csak a hatalmon lévők jóindulatától, valamint a fenti írásban is szereplő többségi véleménytől függ, hogy alkalmazzák-e azokat vagy sem (patriot-act, szükségállapot). Ilyen értelemben nincs sehol sem jogállam.

Urfang 2014.11.17. 13:22:31

@stoic79:

Az is elég visszataszító dolog amikor a politikusok saját maguknak gyártanak lex-törvényeket, hogy ők meg a haverjaik legálisan felszívhassák a közpénzeket, de ők még legalább vesznek annyi fáradságot, hogy a jogállam keretein belül legálisan lopjanak.

Az ilyen silány erkölcsű elvetemült politikusoktól még a jogállam és a demokrácia sem véd meg. De ennél csak még elvetemültebbek lennének ha bedobnánk közéjük a gyeplőt és azt csinálhatnának amit csak akarnak, a törvény csak a pórnépre vonatkozna, de rájuk nem.

Akkor a silány erkölcsű politikusok tovább aljasodnának megalomán pszichopatákká. Még a legális lopás is jobb, mint a pszichopaták jogállam nélküli szabad tobzódása.

stoic79 · http://liberatorium.blog.hu 2014.11.17. 14:51:18

"Az ilyen silány erkölcsű elvetemült politikusoktól még a jogállam és a demokrácia sem véd meg. De ennél csak még elvetemültebbek lennének ha bedobnánk közéjük a gyeplőt és azt csinálhatnának amit csak akarnak, ..."

Az én állításom az, hogy pont fordítva van. A "jogállam" mögé bújva védi meg magát a politikus és pszichopata a többi embertől.

"a törvény csak a pórnépre vonatkozna, de rájuk nem. "

Most is ez van, csak nem nyíltan csinálják. És a jog eszközei biztosítják ehhez a keretet (pl. hány szerződésben foglalt információt nem ismerhetsz meg nemzetbiztonsági okokra hivatkozva).

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2014.11.17. 19:38:01

A jogállam célja valóban az önkény megakadályozása, de nem a törvényhozó önkényét hivatott megakadályozni, hanem a jogalkalmazóét. A jogalkotó önkényét az alkotmány hivatott megakadályozni.

aszterixagall 2014.11.18. 17:25:44

@Lord_Valdez:

Gondolom a poszt pont arról szólna, hogy mindegy, hogy hány lépcsőt iktatunk be, a végén úgyis az erő/hatalom dönt.

Én viszont azt mondanám, hogy mégis van valami értelme ezeknek a lépcsőknek, ha más nem, hát az, hogy érvelni kell. Mivel emberek vagyunk, az ilyenfajta interakció általában normálisabb irányba tereli a legcinikusabb vezetőket, vagy a populizmusra leginkább fogékony tömeget is.

Pintér Krisztián 2014.11.18. 18:50:12

@aszterixagall: nekem nem tűnik úgy, hogy az orbán kormány összevissza törné magát, hogy érveljen. az obama kormány és a korábbi bush kormány sem arról volt híres, hogy nagy társadalmi egyeztetéseket tartottak vitatott kérdésekben.

az általában jó irány, ha az ember képes nem csak konkrét esetekről beszélni, hanem elvekről. de a jogállam az elvekre való fogékonyság következménye lehet, de nem lehet annak kiváltója. szeretni lehet, de ragaszkodni hozzá nem érdemes.

Untermensch4 2015.12.29. 08:33:31

@Pintér Krisztián: "Amit azonban észre kell venni, hogy a jogállam nem ad hozzá semmit a demokráciához, és nem is vesz el belőle. "
A lincselés rendkívül demokratikus. A hatalmi ágak szétválasztása viszont fontos jogállami alapelv ami miatt jogállamban (szerencsére) a lincselés nem használható. (kivéve olyan korrupciós eseteket amikor nem indul eljárás mert a seriff is a klán tagja... de ez sztem nem a jogállam hanem az ember tulajdonságából fakadó hibalehetőség)