Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

2016.08.09. 09:11 Pintér Krisztián

A libertariánus oligarchia erkölcséről

carnegie_stalin.jpg

Olvasható egy írás a PKP blogján, ami látszólag arról szól, hogy elég legyen a kapitalizmust támadó könyvekből. Eddig mélyen egyetértünk, azonban mégis szót kell kérjünk személyes megtámadtatás okán, mivel a cikk valójában egészen másról szól. A írás itt (http://hafr.blog.hu/2016/07/29) található meg.

Be kell vallani, könnyen előfordulhat, hogy rosszul értelmezünk valamit, mivel a cikk szivesen áldoz a precízségből a hatásvadászat oltárán. Munkahipotézisként az alábbi állításokat tekintjük a vita tárgyának:

  1. a szabad piacgazdaságban a tőke ott keletkezik, ahol amúgy is sok van belőle. ez milliárdos oligarchák felemelkedéséhez és nemkívánatos jövedelemkoncentrációhoz vezet.
  2. a jövedelemkoncentráció tönkreteszi az “archaikus társadalom kohézióját és identitását”.
  3. ez ellen kizárólag az állam és az erkölcs együttese képes védelmet nyújtani.
  4. különben szélsőségek megjelenése vagy akár polgárháború várható.

1 komment · 1 trackback

Címkék: politika szabadság demokrácia állam libertárius morálfilozófia


2016.07.19. 10:36 Szabadság Filozófiája

Az Állam Csak Versenyt Korlátoz

 Az állam szerepéről szóló vitákban fontos perspektívához jutunk, ha megállapítjuk, hogy bármilyen terület, ahol az állam beavatkozik, a verseny korlátozásához vezet.Ez minden területre igaz, legyen az oktatás, egészségügy, szociális ellátás, szabályozás, a rendvédelem, akár még törvény/szabály alkotás is. 

Vizsgáljuk meg, miért igaz ez az állítás, mi ennek a hatása, illetve mely területeken lehet szükséges az állami szerepvállalás, és versenykorlátozás? Első lépésben tekintsük át, mi is az a verseny korlátozás.

Egy szabadpiaci környezetben a szolgáltatók egyenlő eséllyel indulnak, a fogyasztó pedig korlátozás nélkül válogathat a szolgáltatók között, és csupán annak a szolgáltatónak kell fizetnie, akivel megállapodott. Korlátozott a verseny, ha bizonyos szolgáltató valamilyen jogosulatlan előnyt élvez a többiekkel szemben (vagy fordítva, bizonyos szolgáltatók hátráltatva vannak ).

Ha az állam korlátozza a versenyt, azt a következő módszerekkel teszi:

  • Betiltja a többi szolgáltatót, monopóliumot hoz létre (példa rá: nemzeti dohányboltok, szerencsejáték, törvényhozás, rendvédelem stb..)
  • Saját szolgáltatást indít, miközben engedi a konkurencia működését is. A saját szolgáltatását viszont az erőszakos adószedéssel fizetteti meg, a fizetés kötelező, nem önkéntes. (oktatás, egészségügy, szociális ellátás, nyugdíj takarékosság, biztonság, úthálózat stb.. )
  • Bizonyos szolgáltatóknak támogatást ad, másokat büntet. Ide tartozik bármilyen állami támogatás (vagy EU-s pénz) pályázattal történő megszerzése is.

Most vizsgáljuk meg a következő kérdést: melyek a versenykorlátozás hatásai? Mi ennek a gazdasági illetve társadalmi következménye?

  • Az innováció, vállalkozókedv csökkenése.

Ez a legerőteljesebb és legdurvább hatás. Itt arról van szó, hogy jóval kevesebbet fognak az emberek vállalkozni, ha úgy érzik, hogy nincs teljesen tiszta és szabad verseny azon a területen, amiben dolgoznának. Azaz a szolgáltatások, a termékek és áruk silányabbak és drágábbak lesznek a piacon. Ha kevesebb a vállalkozó és kevesebb a vállalkozókedv, kevesebb lesz az eredmény is.

  • Akik vállalkoznak, azok közül sem a legjobb fog nyerni, terjeszkedni.

Ennek is egyértelmű a hatása: silányabb termékek/szolgáltatások drágábban.

  • A hatékonytalan cégek jutalmazása – kallódó erőforrás.

Az igazságtalan verseny következménye, hogy sokan úgy járnak jól, hogy kevés értéket hoztak létre. Ennek a következménye, hogy valószínűleg nem végzik azt a maximális értékteremtő munkát, amit egy igazságos szabad piacon végeznének, akár egészen más tevékenységgel.

Mindezen erőteljes érvek mellett, sokan érvelnek az állam szerepének szükségessége miatt. Mivel az állam léte nem más, mint verseny korlátozás, valójában a kultúrába be vannak ágyazódva az állam versenykorlátozó mivolta melletti érvek.

1. Érv: A szolgáltatást állami beavatkozás nélkül nem tudná mindenki megfizetni. (Ezért az adófizetők pénzéből kell szolgáltatni, ingyenesen)

Ez a legerősebb érv, leginkább az egészségügy és oktatás témakörében szokták felvetni.

Ez ellen két erős ellenérvet lehet mondani: Ha tényleg lenne egy kör, akik nem tudnák ezeket a szolgáltatásokat megfizetni, akkor nem őket kellene inkább támogatni, mint az egész versenyhelyzetet felrúgni, a pazarló és hatékonytalan állami szolgáltatóval? A probléma nagy részét (hogy sokan nem tudják megfizetni), eleve a versenykorlátozás okozta. A szabad verseny jótékony hatásai után pedig a támogatásra szorulók köre jóval kisebb lenne.

2. Érv: nem jó, ha mindig az erősebbek nyernek. Ezért kell az állami beavatkozás.

Itt fontos megjegyezni, hogy azt, hogy ki nyer, a szabad piacon a fogyasztó dönti el. Az állami beavatkozás esetében pedig ebbe az állam is beleszól. Az első eset sokkal igazságosabb, mert az állam soha nem fog pártatlanul beleszólni a versenybe. Más oldalról, amikor bármilyen mértékben is beleszól, nem csinál mást, csak piacot vesz el a hatékonyabb vállalkozástól a hatékonytalanabb számára. Ez mindenki számára rossz (kivéve a hatékonytalanabb cégnek, illetve az adott cégben létező valamilyen állami érdekeltségnek).

Végül nézzünk meg egy ábrát, amit a Heritage Foundation készített. Ez az ábra az országok gazdasági szabadság indexét és a prosperitásukat hasonlítja össze. A gazdasági szabadság index nagyjából mutatja, az adott országban az állam mennyire szól bele a versenybe. Itt meg kell jegyezni, hogy az index által „free”-nek titulált országokban még jelentős az állam korlátozó hatalma.

 

 CsZs

9 komment

Címkék: állam szabályozás szabad piac


2016.06.06. 19:29 Pintér Krisztián

A marihuána legalizálása ellen

marijuana.png

Igen, tudom, hogy tudod, hogy ez egy szenzacionalista, kattintásvadász cím, de ígérem, hogy ki fogunk lyukadni valahova, és annak kevés köze lesz kábítószerekhez.

A kérdés sokszor úgy merül fel, hogy legalizáljuk-e a rekreációs drogokat, vagy azok közül valamelyeket. Ez a megfogalmazás azonban nem igazán segíti a megértést, nem igazán világítja meg a kérdés moralitását. A morális törvények függetlenek az írott törvényektől. Az nem döntés kérdése, hogy mi erkölcsös és mi nem. Tévedni persze lehet, meg lehet évszázados tévedéseket meghaladni is. Az erkölcs felfedezése olyasmi, mint a matematika vagy filozófia fejlődése. Hiába van benne az összes lehetséges tétel egy matematikai elmélet axiómáiban, azokra mégis egyesével kell rábukkanni.

1 komment

Címkék: jog szabadság állam morálfilozófia


2016.04.18. 19:50 Pintér Krisztián

A bizarro kapitalizmus

A képregényben a bizarro világ a rendes világ groteszk kifordítottja. A hős a bizarro világban gonosz, és a gonosz hős. Aki emitt józan gondolkodású, az ott őrült. Milyen lehet egy ilyen bizarro világban élni? A szomorú helyzet az, hogy képregényen kívül is létezik bizarro világ, és mi bizony abban élünk. A politikai rendszer, amit progresszív szociáldemokrácia néven ismerünk, nem más, mint bizarro kapitalizmus, amely sokmindenben hasonlít a szabad piaci kapitalizmusra, de csak mint annak groteszk kifordítottja.

1 komment · 1 trackback

Címkék: politika demokrácia állam


2016.02.29. 19:29 Pintér Krisztián

Államadósság

Az államadósság tulajdonképpen egy nagyon egyszerű koncepció: az állam úgy akar költeni, hogy a pénzt nem akarja adó formájában beszedni, ezért kölcsön kér valakitől. A kölcsönt persze nem ingyen kapja, hanem kamatért cserébe. Hangsúlyozandó, hogy az állam ebben a kontextusban (és amúgy általában is) az állam szerveit jelenti, úgy is mint parlament, kormány, minisztériumok, rendőrség, stb. Az állam nem az ország, és nem is az ország lakóinak összessége.

Formailag az állam hitelfelvétele néha nagyon másként néz ki, mint ahogy mi, egyszerű járókelők csináljuk. Az állam jellemzően fix lejáratú kötvényt bocsát ki, amit nagybefektetőknek elárverez. Kamatot pedig úgy fizet, hogy a kötvényt névérték alatt adja el, de lejáratkor névértéket fizet. Hogy mennyivel névérték alatt, az az árverésen dől el. Ez azonban a lényeget egyáltalán nem érinti. A végeredmény az, hogy valakik pénzt adnak az államnak azért, hogy később többet kapjanak vissza.

Az államadósság oka

Politikus beszédben az államadósság többnyire a szárazsággal vagy marhavésszel rokon fogalom, ami sújt minket, és védekeznünk kell ellene. Józan paraszti ésszel azt gondolná az ember, hogy az adósság nem történik magától.

7 komment

Címkék: adózás állam propaganda gazdaságtan


2016.02.16. 14:21 Pintér Krisztián

Miért jó választani két egyformából

directions.png

"Mire megyünk azzal, hogy más munkahelyre mehetünk dolgozni, ha egyszer mindenhol pont ugyanúgy kizsákmányolnak?" - hangzik a kérdés. Szabadságunk illuzórikus, úgyis a tőkés mondja meg, mennyi a bér. Nézzük meg alaposabban, miért jó nekünk mégis egy ilyen választási lehetőség.

1 komment

Címkék: szabad piac gazdaságtan


2016.01.20. 22:48 Pintér Krisztián

Iskola a szabad társadalomban

65535-female-teacher_1.png

Tegyük fel, hogy egy szabad társadalomban élünk, és én elhatározom, hogy nyitok egy iskolát. Van is egy alkalmas épület a birtokomban. Kisuvickolom, telerakom paddal meg táblával, kiteszem az “Iskola” táblát, és kész. De vajon lesznek-e tanulóim? 

Nem. Nincs a világegyetemben egyetlen szülő, aki a gyerekét ilyen alapon hozzám küldené, főleg ha még pénzt is akarok kérni érte. Ahhoz még sokat kell tenni. Így hát készítek tantervet. Készítek egy nagy részletes leírást arról, mit akarok tanítani, és arról is, hogy milyen módszerrel. Valamint arra is kitérek, hogy milyen nevelési módszereket és irányelveket szándékozok megvalósítani. Lesz-e sarokba állítás, lesz-e feketepont, és így tovább. Jönnek-e a tanulók már?

2 komment

Címkék: praktikus anarchia


2016.01.04. 18:20 Pintér Krisztián

Modern mítoszok

unicorn.png

A Burger King a közhiedelemmel ellentétben nem egy cég, főleg nem jogi személy, hanem egy mítosz. Ez elég unalmasan hangzik, azért előre vetítem, hogy nemsokára szó lesz idegen lényekről és titokzatos parazitákról is.

De nézzük először a Burger Kinget. Persze, hogy van a cég mögött egy sor szerződés, cégbejegyzés és egyéb mindenféle papír. Szerepel egy sor adatbázisban, van tulajdonosa, van arculata, logoja, menüje, számos boltja, stb. De ezek csak formaságok, a cég igazi lényege az, hogy egy nagy csomó ember számára ad egy viselkedési és gondolkodási keretet. Van közöttünk, emberek között, egy megállapodás, egy íratlan szabály vagy hagyomány, hogy ha például megnyílik egy helyiség, és azon a Burger King cégére lóg, akkor oda bemenve az ismert szendvicseket lehet majd venni. Vagy például ha az embert felveszik egy ilyen helyre dolgozni, akkor ott salátát kell vágni, húst sütni, miegymás, és azért fog kapni pénzt. A pénzre bizton lehet számítani, mert lesz, aki bemegy oda, és szendvicset vesz.

A Burger King nem más, mint egy mítosz, ami meghatározza, hogy mit tehetünk és mit várhatunk. Egy mítosz, ami segít megszervezni független egyének, dolgozók, beszerzők, vezetők, tulajdonosok és éhes emberek együttműködését. Az egész emberi civilizáció ilyen mítoszok sokasága. Mítosz az összes elv, morál, vallás, törvény, az intézmények, az országok, stb. A Burger King nem létezik semmivel sem inkább, mint Zeusz vagy az erdő szellemei. A létezésének egyetlen eleme az, hogy meghatározza, mi, emberek, hogyan viselkedünk és viselkedhetünk.

3 komment

Címkék: politika állam propaganda


2015.10.20. 13:18 Pintér Krisztián

Együtt élni a dezinformációval

Az egykori (és azóta átnevezett) KGB tevékenységének csak kisebb része volt a kémkedés. A fő tevékenység a pszichológai hadviselés (активные мероприятия, active measures) volt. Ennek során felkutatták azokat a véleményeket, szervezeteket, személyeket amik és akik vagy már eleve szovjet érdeknek megfelelő tevékenységet folytattak, vagy pedig korrumpálhatók voltak. Ezek számára pénzt és támogatást nyújtottak. Ugyancsak felkutatták a nemkívánatos mozgásokat, személyeket, amiket aztán a rendelkezésre álló eszközökkel igyekeztek megsemmisíteni vagy gyengíteni. A módszer annyira hatásos, hogy komoly mértékben meghatározta a Szovjetunió megítélését. Ezentúl pedig véres forradalmakat is sikerült a világ több pontján kirobbantani, a civilizációt évtizedekre visszavetve.

Lévén a Szovjetunió meghosszabított keze, Magyarország sem volt mentes az ilyen manipulatív tevékenységtől. Az egykori (azóta átnevezett) állambiztonság fő feladata itt sem a kémkedés és megfigyelés volt. Az állambiztonság lényegében eggyé vált egy üzletemberekből, újságírókból, döntéshozókból álló elittel, amely külföldön képviselte az országot, többek között megteremtve a legvidámabb barakk mítoszát (amit azóta mi is elhiszünk). Ezek az emberek eladták az integritásukat, már akinek valaha volt, és örömmel együttműködtek a diktatúrával, pozícióért, pénzért és fontosságtudatért cserébe.

Mindkét említett szervezettel az a legnagyobb baj, hogy a szovjet rendszer bukása után lényegi változás nélkül működtek tovább, és máig nagyjából zavartalanul folytatják destruktív tevékenységüket. Ezzel azonban nincsenek egyedül. Sőt, inkább csak háztáji példaként hoztam fel őket. A világ hemzseg az ilyen megrendelőktől, és sajnos mindig akad jelentkező a felkínált szerepekre. Szaúd-Arábia hasonló disznóságai a wikileaks-en keresztül szivárogtak ki, az USA pedig több menetben szenvedte meg, hogy az általa kiképzett és helyzetbe hozott bajkeverők később éppen az ő orruk alá törtek borsot. És ki lenne olyan naív, hogy feltételezze, Kína nem költ vagyonokat hasonló “imázsépítésre” világszerte? A módszer működik, semmi ok nincsen nem használni.

2 komment · 1 trackback

Címkék: politika propaganda praktikus anarchia


2015.09.12. 13:58 jvizkeleti

Gondolatok a tulajdonról

Az elemzés szempontjából háromféle tulajdonformát különböztetünk meg: kapitalista, szindikalista és kommunista. A különbséget aszerint teszem a három forma között, hogy egy adott tárgyban milyen formában lehetek résztulajdonos.

Szólj hozzá!