Leírás

Azoknak, akik az emberek közötti együttműködést önkéntes alapon, erőszak nélkül, mindkét fél beleegyezésével képzelik el.

Facebook oldal

sok egyéb tartalom a fb oldalunkon! facebook.com/szabfilo

2016.11.28. 09:09 Pintér Krisztián

Ne nézz hátra, jön a medve!

putyinmedve.jpg

Előzetes a türelmetlenek kedvéért: ma nem Putyint fogjuk szapulni, hanem a baloldali médiagépezetet. De sajnos előbb ismertetni kell a helyzetet, így a cikk Putyinnal indul. Kis türelmet kérünk.

Hetek óta attól hangos az amerikai sajtó, és így aztán a világsajtó is, hogy Putyin elcsalta az amerikai választást. Ennek eszköztára kettős, egyrészt feltörte számos Demokrata politikus email fiókját, majd azt a Wikileaksnek átadta. De mostanában egy másik sztori a téma: kamu híroldalak egész hálózatát üzemelteti az orosz titkosszolgálat. A módszer az, hogy a sokszáz Moszkva által gründolt pitiáner weboldal valamelyike előtalálja a témát, amit aztán átvesznek nagyobb, ismertebb oldalak, majd végül remélhetően bekerül a tömegmédiába vagy terjedni kezd a facebookon, twitteren. Kit érdekel, kérdezhetnénk, a citrom rákgyógyító hatása is futótűzként terjed, az ilyesmin nem érdemes túl sokat rugózni. Ám, állítja a vezető média, Donald Trump megválasztása az orosz propaganda munkájának eredménye. Ez azért mégiscsak számít, nem? Putyin, korunk Nérója, fel akarja gyújtani a világot, és élvezettel nézni, ahogy porig ég. (Nem kérünk kommentárokat arról, hogy Néró semmi ilyesmit nem tett. Tudjuk. De jó sztori.)

Nem célunk az orosz állami agresszió kisebbítése. Van némi fogalmunk róla, hogy mit köszönhetünk az elvtársaknak a Szovjetunió korai éveitől kezdődően egészen mostanáig, talán egy évtizednyi szünettel, de az se biztos. Szélsőséges fundamentalista forradalmak, diktatúrák, polgárháborúk szerte a világon, a modern kori Izrael-ellenes antiszemitizmus és káosz a Közelkeleten. Hazai vonatkozásban a legvidámabb barakk mítosza, az állambiztonság beszivárgása az ébredő “üzleti” életbe (értsd: effektíve ők hozták létre az egészet), valamint a magyar politikai rendszer szétverése a rendszerváltás után. A témában ajánljuk korábbi írásunkat: http://szabadsagfilozofiaja.blog.hu/2015/10/20/dezinform.

De ma nem ez a témánk, hanem a tömegmédia reakciója, mert az is van legalább ilyen érdekes. A Google jó tanulóként élen járva bejelentette, hogy mostantól nem fog hirdetéseket közvetíteni az “álhíreket” terjesztő oldalaknak. Gondolkodjunk el egy pillanatra, hogy ez mennyiben fogja akadályozni az orosz propagandát. Nem sokkal lemaradva a Zuckerberg is bejelentette, hogy beszáll a játékba, ő is meg kívánja akadályozni a kamuhírek terjedését a Facebookon. A tervei egyelőre jobbára ártalmatlanok, azonban már a mostani listában is szerepel a reklámbevételek elvonása, ami megintcsak felveti a kérdést, hogy ez miért zavarná az orosz állam megbízásából dolgozó hivatásos álhírgyártókat.

Futótűzként terjedt szét a hivatásos média berkeiben egy lista, ami százas nagyságrendű álhír oldalt tartalmazott, forrás és indoklás nélkül persze. Némi nyomozással kideríthető, hogy a forrás egy Melissa Zimdars nevű feminista aktivista, akinek sem tapasztalata nincs a témában, sem komoly munkát nem fordított rá. Legújabban pedig a The Washington Post közölt egy cikket, amiben egy PropOrNot nevű sose hallott, pedigré nélküli, ismeretlen személyekből álló propagandaellenes szervezet hasonló listáját reklámozzák. Nem célunk a PropOrNot diszkreditálása, amit csinál, elvileg akár jó is lehet. De észre kell venni, hogy semmivel sem hitelesebb, mint bármely sufniban összetákolt weboldal. Ismeretlen a módszertan, nem ismeretesek a kitériumok, és az oldalukon nyoma sincsen annak a kifinomult hálózatfelderítésnek, amit a WP cikk ünnepel. (Ellenben van a Facebook oldalukon számos, a profiljukba egyáltalán nem vágó Trump ellenes írás.)

Nem ismerős ez a séma valahonnan? Neves lap idéz egy jobbára ismeretlen és ellenőrizhetetlen forrást, ezzel teremtve annak közönséget és adva neki súlyt. Nem éppen ilyen praktikákkal vádolták az orosz propagandagépezetet ők maguk? Ha rossz oldalon állsz, akkor ez putyini propaganda és feketelistázást ér. Ha a jó oldalon állsz, csak business as usual.

Mit tippel a kedves olvasó, ki fog felkerülni ezekre a listákra? Nyilván felkerül rá egy sor kattintásvadász oldal, valamint, ha tényleg léteznek ilyenek, orosz hátterű álhírforrások is. De aki jól figyelt, és olvas a sorok között, nem tudja nem látni, hogy a kampánynak más célja van. Mégpedig jelenlegi politikai rendszerben csalódott, a hivatásos újságíróknak többé nem hívő, periférián élő vagy kisebbségi véleményt képviselő emberek alkotta független média. Azon média, ami az utóbbi években egyre nagyobb sikerrel kelt gyanakvást a manipulatív és politikai célokat kiszolgáló nagy médiaszereplők iránt. Bizony, az anti-establishment nézetek terjedése komoly mértékben segítette Trumpot, és hátráltatta Clintont. Ezt azonban hiba lenne problémának felfogni. A Clinton képviselte rémisztő leviatán megsebzése mindenképpen előrelépés. Hogy emiatt Trump nyert, az igazán nem az ő hibájuk. De lássunk pár példát a “fekete bárányokra”.

dcleaks.com - igen, meglehet, hogy orosz kreálmány. De szivárogtatott anyagokat közöl, az ugye csak nem orosz kitaláció? Vitatja valaki a tartalmat? Az egész habverés csak azért van, hogy nehogy beszélni kelljen magukról az anyagokról.

Wikileaks - korunk médiájának talán legfontosabb intézménye. Az elmúlt száz évben az állami gépezetek olyan hatalmasra nőttek, hogy az egyénnek nincs többé esélye magát megvédeni, pláne felszabadítani. NSA, GHCQ, de sajnos a magyar kollegáik is orwelli megfigyelőrendszeket építenek körénk. Az állam eközben mind kevésbé átlátható, tevékenységének mind kisebb része ellenőrizhető, ennek megfelelően egyre kevésbé erkölcsös és törvényes. Hamarosan eljön az az idő, amikor vezető politikusok táblajátékává válik az egész világ. Sőt, nem lennénk nagyon meglepve, ha ez az idő már eljött volna. A Wikileaks az egyik legnagyobb szálka a hatalom szemében. Elképzelhető, hogy a Clinton leviatán meglövésében orosz segítséget kaptak? Elképzelhető, de ez aligha lényeges, a szivárogtatott anyagok hitelességében senki nem kételkedik, és ez az egész művelet lényege. A Wikileaks visszaszerzi a transzparenciát, ami a tisztánlátáshoz kell.

lewrockwell.com - Lew Rockwell a Mises Institute elnöke. Azon intézményé, ami túlzott pátosz nélkül nevezhető a civilizáció Noé Bárkájának. Miközben a világ a keynesi gazdaságtan intervencionista, hatalom-apologéta mocsarába süllyedt, a Mises Institute szembe úszva az árral megőrizte és építette a 18. és 19. század Európájának szellemi örökségét. El tudom képzelni, hogy Lew Rockwell csapata átvesz megbízhatatlan híreket, különösen külpolitikai kérdésekben, de ez jelentéktelen része a teljes tartalomnak. Hogy orosz ügynök lenne, az alávaló hazugság.

ronpaulinstitute.com - na de komolyan már. Ron Paul? Ilyet hogy lehet komoly arccal leírni? A helyzet ugyanaz, mint Lew Rockwell esetén, azzal a különbséggel, hogy Ron Paul széles körben ismert, tehát azért illene e ponton elkezdeni egy kicsit gyanakodni.

Sem a nyugati államok sem a média nem tűnnek úgy, hogy nagyon törnék magukat a helyzet megoldásán. Ha valóban igaz a fent vázolt séma, miszerint fizetett ügynökök obskúrus oldalakon kamu híreket publikálnak, amik aztán felfele szivárognak, miért nincs ez a folyamat bemutatva? Hány M1 Abrams tank költsége kellene ahhoz, hogy fenntartsanak egy csapatot, aki minden egyes hírnek megkeresi a forrását, feltárja az oldalak tulajdonosainak és szerzőinek kapcsolati hálóját, és így tovább. Ha az USA kormányt annyira kétsébeejti a helyzet, miért nem használják fel a propagandahálózat felderítésére az NSA által begyűjtött adatokat? Nem is kell nyilvánosan, elég lenne névtelenül segíteni a leleplező csapatot. Az eredményt (a nyomozást magát, nem a konklúziót) pedig folyamatosan publikálni kell az interneten, egy jó keresőmotorral megtámogatva. Konklúzióra nincs is szükség, sőt, inkább árt. A hitelességhez az kell, hogy minden adat publikus, így mások által ellenőrizhető legyen. Az adatból mindenki levonhatja magának a következtetést. Azzal semmire sem megyünk, ha egy vélemény áll szemben egy másikkal.

Ezt nem most kéne elkezdeni, hanem már évtizedekkel ezelőtt kellett volna. Ám ilyen törekvést nem látni. Nem azért nem látni, mert olyan nehéz lenne, hanem mert nem cél. A mostani hangoskodók nem elhárítani akarják a propagandát, hanem ők a másik oldal. Nem akarnak vitatkozni, mert abból ők se jönnek ki jól. Még csak az kéne, hogy mindenki elkezdje kritikusan vizsgálni a média kijelentéseit! Dehogy, a média csak csatát akar nyerni az agyakért folytatott harcban. Motivációjuk nem a védelem, hanem a támadás: ki akarják iktatni az új ellenfelet, az internet által lehetővé tett, gyomként mindenütt kinövő független hangokat.

Az orosz propagandát azonban nem feltétlenül akarják legyőzni. Ellenfélre ugyanis mindig szükség van. Ha háború van, az emberek sokmindent lenyelnek, amit békeidőben nem. A legjobb az, ha a háború örökké folytatódik. Az orosz medve szerepe pedig az, hogy félj kimenni az ajtón.

Szólj hozzá!

Címkék: média propaganda szólásszabadság


A bejegyzés trackback címe:

http://szabadsagfilozofiaja.blog.hu/api/trackback/id/tr4512005162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.